|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
MSZP-kongresszus - vasárnapi munkanap (17. rész)
|
Az alapszabály-tervezetről szóló vitának egyik visszatérő eleme volt a bizalmatlanság a korábbi struktúrákkal, irányítási formákkal szemben. A bizalomhiány azt az igényt vetette fel: a pártalkotmányba építsenek be garanciákat annak érdekében, hogy ne ismétlődhessen meg a korábbi hibás, rossz gyakorlat. Ez az igény némileg ,,túlszabályozottá,, tette a tervezetet, ezt azonban később a bizalom erősödésének függvényében az új párt soron következő kongresszusain minden bizonnyal ki lehet majd küszöbölni. A küldöttek ezután nekiláttak a tervezet részletes vitájának: tételesen, pontról pontra górcső alá vették az egyes pontokat. A dokumentum jelentőségét tükröző hosszú, idegőrlő vita kezdődött. A küldöttek döntése alapján az alapszabály-tervezet kimondja: a párt az emberi fejlődés egyetemes értékeit, a humanizmust, a szabadságot, a demokráciát maradéktalanul valló marxista szellemű politikai szervezet. Folytatója a szocialista és kommunista mozgalom időtálló hagyományainak, magáénak vallja a szolidaritást és a társadalmi igazságosság elvét, az értékteremtő munka tiszteletét. Épít a magyarság történelmi hagyományaira és értékeire, egyik örököse a magyar progresszió legjobb törekvéseinek, a haza és haladás eszméinek, a Duna menti népek sorsközössége gondolatának. Tevékenységével a nemzet egészét kívánja szolgálni. A párt a saját munkájuk alapján jövedelemben részesedők, a kisvállalkozók pártja. A Magyar Szocialista Párt szoros és szerves kapcsolatot kíván fenntartani mind a reformra törekvő közép- és kelet-európai baloldali pártokkal, mind pedig a világ reformkommunista, szocialista és szociáldemokrata pártjaival. Döntés született abban is, hogy a pártba a 17. életévüket betöltöttek léphetnek be. A kongresszus úgy határozott, hogy a párttagok elsődleges közösségének, az alapszervezeteknek a legkisebb létszámát három főben szabják meg. Rendkívül heves vita alakult ki abban a kérdésben, hogy az alapszabály megadja-e a munkahelyi szerveződés jogát az alapszervezeteknek. A látszólag egyszerű szervezeti kérdésnek tűnő problémáról hamarosan kiderült, hogy elsőrendű politikai kérdés. A már-már megfenekleni látszó vitát Nyers Rezső határozott hangú felszólalása döntötte el. (folyt.köv.)
1989. október 8., vasárnap 22:41
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|