|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Pártkongresszus - hírügynökségi vhg. 1.
|
Budapest, 1989. október 8. vasárnap (Reuter/AFP/AP) - A nagy nyugati hírügynökségek elemzései szerint Kelet-Európa történelmében első ízben fordult elő, hogy egy hatalmon lévő kommunista párt szakít a marxizmus-leninizmus alapelveivel, és nyugati tipusú szocialista párttá alakul át, amely elkötelezi magát a parlamenti demokrácia, a polgári szabadságjogok és a piacgazdaság mellett. A Reuter párhuzamba állítja a magyarországi eseményeket a Lengyelországban zajló folyamatokkal, azzal, hogy ott a Szolidaritás augusztusban megalakította az első olyan kelet-európai kormányt, amelyet nem a kommunisták uralnak.
Az AFP francia hírügynökség szerint a kongresszuson elsöprő többséggel megszavazott döntést a reformerők szenvedélyes kitartása tette lehetővé. A reformmozgalom négy vezetője: Nyers Rezső, Pozsgay Imre, Németh Miklós és Horn Gyula elérte azt, hogy alig két nap alatt maga mellé állította a részben ódzkodó kongresszusi küldöttek nyolcvan százalékát - írja az AFP. A párt átalakítását sürgető reformerek fő érve a csökkenő taglétszám, és a helyi választásokon elszenvedett vereség volt, valamint az a meggyőződés, hogy csak egy új demokratikus baloldali párt szállhat a siker reményével ringbe a jövő év tavaszán tartandó választásokon - állapítja meg az amerikai AP. A hírügynökségi elemzők szerint bizonyosra vehető, hogy az MSZP elnöke Nyers Rezső lesz. Ugyanakkor úgy vélik, hogy az új párt nem számíthat az MSZMP valamennyi tagjára, s azt sem tartják kizártnak, hogy az átalakítás ellenzői klasszikus kommunista párt megalakítása mellett döntenek. Valamennyi nyugati hírügynökség kiemeli, hogy Grósz Károly a 159 ,,nemmel,, szavazó küldött között volt. Az AFP szerint a kongresszus másik vesztese Berecz János, a ,,konzervatívok vezéralakja,, , aki abban reménykedett, hogy kisebbségbe szoríthatja a reformereket, de végül mégis az új párt megalakítása mellett szavazott. A kongresszus ,,emelkedő csillagának,, minősíti a francia hírügynökség Gönci Jánost, a népi demokratikus platform szószólóját, aki a reformerek mellé szegődve jelentős szerepet játszott azok győzelmében. (folyt)
1989. október 8., vasárnap 11:58
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|