|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
MSZP kongresszus - vasárnapi munkanap (5. rész)
|
A megyei küldöttcsoportok nevében szólók: az alapszabály-tervezettel kapcsolatban számos ponton egymással ellenkező véleményt fogalmaztak meg. Így vita tárgya volt a munkahelyi pártszerveződés kérdése, az apparátus kialakítása és felépítése, a megyei pártszervezetek szerepe. Elhangzott olyan vélemény, hogy a megyei szervezetek helyett regionális pártapparátust kell kiépíteni, s annak kell nagyobb szerepet adni. Mások úgy vélekedtek, hogy a választások miatt továbbra is szükség van a megyei szervezetekre, ám ezek apparátusa lényegesen kisebb s hatóköre korlátozottabb legyen, mint az MSZMP által kialakított rendszerben volt. Ismét mások véleménye szerint kis létszámú, a szakapparátust kinevező megyei elnökségre van szükség, s emellett létre kell hozni a vidéki Magyarország gondjait, problémáit jól ismerői profi politikusokból álló vidéki országos titkárságot. E témához kapcsolódóan hangzott el Baranya megye küldöttjének javaslata az alapszabály bővitésére; eszerint a Magyar Szocialista Párt a választások idején választó pártként működne. Kezdeményezte azt is, hogy a párt tagsága tekintse kötelezőnek a jelöltek támogatását, s a választás végéig ne folytasson frakciózást, platformharcot. A vétőket szigorúan meg kell büntetni - vélekedett. A Somogy megyei küldött arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi alapszabály-tervezet korlátozni kívánja a pártválasztmány szerepkörét. Elhangzott egy olyan javaslat is, hogy a tagfelvételnél célszerű lenne eltörölni a korhatárt, illetve azt jelenleg 17 esztendőben kellene meghatározni. A pártszervezetek munkahelyi működésével kapcsolatban a küldöttek egy része arra hivatkozott: nem szabad korlátozni az állampolgárok jogát a szabad szerveződésre. Mások viszont ezzel nem értettek egyet, mondván: a munkahely nem válhat a politikai csatározások színterévé. Az alapszabály-tervezet vitájában javaslatként hangzott el - az MSZMP és az MSZP szervezeti felépítettségével összefüggésben -, hogy átmeneti szabályzatot kell kialakítani, s abban rögziteni a felmerülő kérdések rendezésére hivatott egyeztető bizottság létrehozását. Ugyancsak javasolták - például Bács-Kiskun megyei küldöttek -, hogy az új pártba lépő szándékát - aláírás után - a taggyűlés hagyja jóvá. Vitás esetekben az egyeztető bizottság döntene. Igényelték, hogy regisztrálás alapján is legyen mód a párttagságra. (folyt.köv.)
1989. október 8., vasárnap 13:56
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|