|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
MSZMP kongresszusa - második nap (1. rész)
|
1989. október 7., szombat - Szombaton 8.30 órakor folytatta munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt kongresszusa a Budapest Kongresszusi Központban. A délelőtti tanácskozáson elnöklő Horn Gyula bejelentette, hogy három platform, a Népi demokratikus platform, a Reformszövetség és az Ifjúsági platform húsz perc szünet elrendelését kérte. A küldöttek egyhangú szavazással jóváhagyták a kérést.
A második napra már mintegy 600 küldöttet tömörítő Reformszövetség arra használta fel a szünetet, hogy ismertesse tagjaival a Magyar Szocialista Párt megalakítására vonatkozó tézis-tervezetét. E tézisek szerint e párt az MSZMP programjával és szervezetével szakító, alapjaiban programjában új típusú baloldali párt lenne, amely a közös elvi alapon szerveződő, akcióegységet vállaló platformok szövetségéből állna. Az új párt az MSZMP jogutódjaként tevékenykedne tovább. A téziseket ismertető Ágh Attila elengedhetetlennek tartotta hangsúlyozni, hogy ez nem politikai, hanem jogi folytonosságot jelentene. Akik elfogadják e téziseket, azok egy új párt megalakításának folyamatában vesznek részt. Az új típusú párt a magyar baloldali mozgalom szocialista és demokratikus hagyományainak folytatója. Szövetséget keres a hazai baloldal más pártjaival, és hiteles partnerként az összes demokratikus párttal kapcsolatot kíván kiépíteni a nemzeti megújulás érdekében. Az MSZP szoros kapcsolatra törekszik a reformelkötelezettségű szocialista pártokkal Közép- és Kelet-Európában, s a reformkommunista, szocialista és szociáldemokrata pártokkal, valamint a baloldali pártokkal és mozgalmakkal Nyugat-Európában. Ágh Attila hangsúlyozta: az új párt megalakítása nyilvánvalóan személyi garanciák rendszerét is feltételezi, tehát egy ,,pluralista, de relatíve egységes,, elnökség kialakítását. Hozzátette: a személyi kérdésekben természetesen nem kívánnak dönteni a többi küldött véleményének ismerete nélkül. A Refomrszövetség egy másik tagja szerint az MSZMP-nek ki kellene nyilvánítania Magyar Szocialista Pártként való újjáalakulását, fenntartva jogi személyiségének folytonosságát, valamint azt, hogy az új párt letéteményese ugyanazon kezelői jogoknak, amelyeket az MSZMP kapott működéséhez. E deklaráció nélkül ugyanis jogilag támadhatóvá válhat az új párt jogutódlásának kérdése. (folyt.köv.)
1989. október 7., szombat 10:13
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|