Rendszerváltás és az MTI

	Brit érdeklődés a magyar sajtó iránt
------------------------------------ London, 1989. október 5. (BBC, Panoráma) - Az osztrák és nyugatnémet tőke után most a brit tőke is érdeklődik a magyar sajtótermékek iránt. Vajon haszna vagy kára származik-e ebből a magyar sajtónak? Munkatársunk, Szente Péter beszélget Szakonyi Péter újságíróval. Angliában semmi új nincs abban, hogy egyes angol sajtótermékek külföldi kézben vannak. A volt ausztrál, most amerikai állampolgár Rupert Murdoch a híres Times és néhány kevésbé illusztris angol újságnak a tulajdonosa. Nemrégiben hallottuk, hogy már Magyarországon is sajtóbáró. Szakonyi Péter magyar újságírót kérdezem: milyen mértékű a külföldi tőke érdeklődése a magyar sajtó iránt. - Meglepően nagy. Ez az érdeklődés tulajdonképpen már az elmúlt évben megindult, amikor a Springer egy magyar vegyes vállalatot alapított Budapesten. Rögtön el is kezdte a tevékenységét különböző lapok előkészítésével, illetve kiadásával. Az események idén tavasszal gyorsultak fel, amikor az egyik angol sajtómágnás a másikat követte a magyar fővárosban, így Rupert Murdoch is meglátogatta a Mai Nap elnevezésű délutáni napilap szerkesztőségét, és megindultak a találgatások arról, mennyiért és hogyan fogja megvásárolni ezt a lapot. Idén ősszel aztán végre konkrétumokká váltak a pletykák, és a sajtó hírt adott arról, hogy Rupert Murdoch megvásárolta a Mai Nap és a Reform című népszerű hetilap részvényeinek 50 százalékát. - És mi volt az, ami pontosan ezekhez a sajtótermékekhez vonzotta Rupert Murdochot? (folyt.) 1989. október 5., csütörtök
Vissza »

	- Brit érdeklődés a magyar sajtó iránt - 1. folyt.
- Gondolom, a népszerűség és profittermelő készségük. Nem titok, hogy a Reform című hetilap körülbelül heti 400 ezer példányban jelenik meg. A nyeresége tudomásom szerint hetente 1 millió forint tiszta profit. Tehát egy elég jelentős nyereséget termelő lapról van szó. A Mai Nap a délutáni napilapok között elég előkelő helyet vívott ki magának, s most már 80-100 ezer a példányszáma és nyereséges ez is. Tehát úgy vélem, hogy közel sem emberbaráti célok vezették az ausztrál sajtóbárót arra, hogy megvegye ezt a két lapot, hanem igen is nagyon kemény nyereségérdekeltség. - Más külföldi sajtócsoportok is érdeklődnek magyar sajtótermékek iránt? - Igen. Elsősorban a brit sajtó az érdekes, hiszen Magyarország iránt elsősorban eddig az osztrák és a nyugatnémet tőke érdeklődött. A közelmúltban járt Budapesten Robert Maxwell, aki nem titkolt szándékkal érkezett Budapestre, hogy több lapot vásároljon. - Melyik lapok iránt érdeklődik, tudjuk? - Igen, természetesen tudjuk, hiszen itt semmi nem maradhat titokban. A magyar kormány félhivatalos lapja, a Magyar Hírlap keltette fel érdeklődését, amely azonban jelentős veszteséggel üzemel jelenleg és a tárgyalások meg is szakadtak. Maxwell úr egyébként több saját lapját szeretné, ha a magyar piacon megjelenne, így a Rupien elnevezésű páneurópai színes napilapot szeretné Magyarországon is nyomatni, de erről még nem sikerült megállapodnia a magyar pénzügyi körökkel. Novemberre várható állítólag az, hogy eldöntik, milyen formában és kikkel ül le tárgyalni a végső megjelenés érdekében. Viszont az tény, hogy eladta az életrajzi kötetét és a (...) bedekker-sorozatnak a jogait Magyarországon, ezek a közeljövőben meg is jelennek. (folyt.) 1989. október 5., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Brit érdeklődés a magyar sajtó iránt - 2. folyt.
- Rádió és televízió területén jelenleg moratórium van érvényben, tehát a Magyar Posta nem adhat ki új sugárzási engedélyeket, és jelenleg lehetetlen új sugárzási tartományhoz jutni. De ami már biztosnak látszik, hogy a Springer-Budapest Kft. koncepciót kapott a hármas televíziós csatorna beindításához. A tervek szerint ehhez körülbelül legalább 1 milliárd forintos készpénzbefektetés lenne szükséges, ami úgy tűnik, egyedüli gátja a harmadik magyar tévéprogram beindulásának. - Ez a külföldi tőkebeáramlás és az, hogy külföldiek felvásárolnak magyar sajtótermékeket, jó vagy rossz a magyar sajtó és a magyar közélet számára? - Én azt mondanám, hogy is-is, mert kétségtelen előnyök vannak, hiszen a magyar sajtó jelenleg kőkorszaki körülmények között dolgozik. A számítógépesítésnek, a távfotoszolgálatnak híre-hamva is alig van. Tehát ha a külföldiek is befektetnek tőkét a magyar sajtóba, ez elengedhetetlenül technikai megújulással jár. Másik oldalról - amit nagyon fontosnak tartok - a profizmus, a jó értelemben vett profizmus jelentőségének a megnövekedése. - És milyen hátrányokat lát? - Úgy érzem, azok is elég jelentősek, hiszen elég arra gondolni, hogy eddig a pártközpont adta ki az embargókat a lapoknak, hogy miről nem szabad írni. Ezt a közeljövőben a tőke adja majd ki. Tehát az, aki lapot vásárol majd Magyarországon, óhatatlanul meg fogja határozni, hogy miről nem szabad írni, kikről nem szabad írni és kikről nem szabad főleg rosszat írni. Tehát úgy érzem, hogy most az eszmei korlátok helyett a tőke korlátai fognak majd jelentős súllyal latba esni a magyar sajtóban. +++ 1989. október 5., csütörtök
Vissza »