|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
A Marxista Egységplatform nagygyűlése
|
1989. október 5., csütörtök - Nagygyűlést tartott a Marxista Egységplatform csütörtökön Angyalföldön, a Vasas Fáy utcai sporttelepén. A nagygyűlés legfőbb napirendi pontja Ribánszki Róbertnek, a Marxista Egységplatform fő szervezőjének előadása volt. Elsősorban azzal foglalkozott: mit várnak a kongresszustól, s mit vállalnak az MSZMP múltjából az egységplatform hívei. Minduntalan visszatérő mondanivalója a reformelkötelezett vezetők: Pozsgay Imre, Nyers Rezső, Németh Miklós, Szűrös Mátyás, Horn Gyula és Hámori Csaba, illetve törekvéseik ostorozása volt. Az előadót megszakító közbekiáltások a fúj-tól a gyalázaton át a hazaáruló-ig terjedtek.
Ribánszki Róbert megállapítása szerint az MSZMP kongresszusának le kell zárnia a visszavonulás, a hátrálás, az indokolatlan kapituláció szakaszát, újra kell teremtenie a párt egységét. Támadásba kell lendülnie a párton belül a jobboldali törekvések, a kapitulánsok, a likvidátorok ellen, a párton kívül pedig a reakciós, visszarendező, restaurációs erők ellen. Általánosságban összegezve a tavaly májusi pártértekezleten megválaszott MSZMP KB és Politikai Bizottság elleni vádjait, kijelentette: ma már nem a szocializmus megújítása, a szocialista építés valóságos, reális reformjai vannak napirenden, hanem a szocializmus létjogosultságának megkérdőjelezése. Véleménye szerint mindezért a Központi Bizottság felelős, mert nem volt képes a Politikai Bizottság, majd a Politikai Intéző Bizottság, illetve az elnökség pozitív irányú befolyásolására, eltűrte, hogy személyi ambícióktól, téves koncepcióktól vezettetve a vezetők politikai-eszmei zűrzavart keltsenek a párton belül. Sőt egyesek a modellváltás előfeltételeként az MSZMP kommunista, marxista jellegét áldozzák fel, mi több, kommunista értelemben likvidálni akarják. Mint mondotta: a párt vezéralakjai figyelmen kívül hagyták a párttagság többségének kommunista meggyőződését és véleményét, visszaéltek bizalmukkal, cselekedeteikkel pártellenes magatartást tanusítottak. Többször is kitért arra, hogy a demokratikus szocializmus hirdetői valamiféle homályos jövőt csillogtatnak meg, amelyet azonban maguk sem látnak, míg a Marxista Egységplatform pontosan tudja, mi a teendő. (MTI)
1989. október 5., csütörtök 21:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|