|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
MSZMP-kongresszus előtt - Rudé Právo (1.rész)
|
Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Prága, 1989. október 4. szerda (MTI-tud) - ,,Döntés nemcsak az elnevezésről,, című írásában foglalkozott szerdán az MSZMP küszöbönálló kongresszusával és a magyarországi politikai helyzettel a Rudé Právo. A CSKP lapja úgy vélekedett, nemcsak a gazdasági és szociális problémák megoldásáról lesz szó majd a tanácskozáson, hanem - mint a lap fogalmazott - arról is, vajon az MSZMP-nek lesz-e ereje, hogy megállítsa az eszmei, politikai és szervezeti meghátrálást az ellenzéki nyomás elől, s meg tudja-e akadályozni a pártszakadást. A Rudé Právo azt írta, a szocializmus ellenségei annak csődjéről beszélnek Magyarországon, arról, hogy a kommunisták elvesztették történelmi jogosultságukat az ország sorsának irányítására. Tagadják az eddigi eredményeket. Véleményük szerint a megoldás a visszatérésben lenne a forradalom előtti állapotokhoz, egyesek szerint az 1945-1948-as koalíciós időszakhoz, mások szerint egyenesen a monarchiához, természetesen új formákban. A szándék világos - hangoztatta a Rudé Právo -, visszafordítani a szocialista forradalom eredményeit. Jellemző, folytatta a CSKP lapja, hogy Magyarországon egyetlen új vagy megújított párt sem vallja a szocializmust, hanem békés, de radikális úton a burzsoá demokrácia visszaállítására törekednek.
Az MSZMP reformköreiről az újság azt írta, ezek is a szocializmus válságáról beszélnek és azt állítják, hogy az elmúlt negyven év rendszerének semmi köze sem volt a szocializmushoz. A Rudé Právo szerint az MSZMP-tagok jelentős része azonban a múltról kiegyensúlyozottabban vélekedik, látja, hogy az 1956 utáni két évtized, ellentmondásai ellenére fejlődést is hozott. A magyarországi politikai körkép részeként a CSKP lapja foglalkozott a sajtó szerepével, azt írta róla, az a változások gázpedáljának a szerepét játssza, és a negatívumok kritikája az egész magyar szocializmus modell tagadásába csapott át. Az újság úgy vélekedett, jellemző, hogy az új pártok a hatalom leendő kizárólagos birtokosaivá igyekeznek válni, miközben az MSZMP már eleve választási vereséggel számol. A Rudé Právo szerint a platformok és különböző irányzatok ellenére a párttagság jelentős része a platformnélküliség mellett van és az egység megújítását várja a kongresszustól, ám úgy tűnik, írta a lap, hogy ehelyett éppen ellentétes jelenség, az erők szétforgácsolódása következik be. (folyt.)
1989. október 4., szerda 15:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|