|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Szakszervezeti nagygyűlés Debrecenben - Nagy Sándor a szakszervezetekről és a kormány munkájáról (1. rész)
|
1989. október 4., szerda - A Szakszervezetek Hajdú-Bihar Megyei Ideiglenes Intéző Bizottságának szerdán Debrecenben tartott ülésén Nagy Sándor, a SZOT főtitkára ismételten kifejtette, hogy súlyos hibának tartja azt a kormányzati döntést, amely - két termék kivételével - szabad árformába sorolta az élelmiszereket. Sajnálatosnak nevezte, hogy a kormány hű maradt önmagához, azaz ezúttal sem figyelt oda a szakszervezetek véleményére, s olyan döntést hozott, amely önmagában gerjeszti az inflációt. Nagy Sándor szerint e rossz kormányzati döntés következményeivel a szakszervezeteknek szembe kell nézniük, s egységes álláspontot kell kialakítaniuk róla.
A SZOT főtitkára szerint napjainkban Magyarországon a politikai helyzet a destabilizáció irányába halad, s csak remélni lehet, hogy a választások tisztább, konszolidáltabb körülményeket teremtenek. Jelenleg, mondotta, tulajdonképpen nincs is kormányzó párt az országban. A kormány ugyanis mondhatni függetlenedett saját pártjától, a párt álláspontjának mérlegelése és méltánylása nélkül kíván össznemzeti kormány lenni. Ez olyan képtelenség - hangoztatta Nagy Sándor -, ami csak most és csak Magyarországon fordulhat elő. A szaktanács vezetőjének véleménye szerint tovább súlyosbítja a helyzetet az, hogy ma hazánkban a kelleténél erőteljesebben uralják a politikai változásokat a személyes ambiciók, s ezek több esetben országos, sőt nemzeti érdekeket is háttérbe szorítanak. Ilyen helyzetben minden más időszaknál súlyosabb felelősség hárul a szakszervezeti mozgalomra, amelynek éppen ereje megtartása érdekében meg kell őriznie cselekvési egységét. Arra a kérdésre, hogyan lehet a szakszervezetben bízni, amikor sztrájkkal sem tudta megakadályozni a húsáremelést, Nagy Sándor azzal a viszontkérdéssel válaszolt: hogyan lehet bízni abban a kormányban, amelyiknek másfélmillió ember megmozdulása nem mond semmit? Az a másfélmillió ember ugyanis augusztus 18-án arra figyelmeztetett, hogy a társadalom legrosszabb helyzetben lévő rétegei már-már nem tudják elviselni rájuk nehezedő terheket. A kérdés immár az, mennyire lehet nemzetinek tekinteni azt a kormányt, amely az ismert módon reagált e figyelmeztetésre. Megkérdezték a SZOT főtitkárától azt is, küldött lesz-e az MSZMP kongresszusán. Nemmel válaszolt, de mint mondotta, meghivottként ott lesz a pártkongresszuson. (folyt.köv.)
1989. október 4., szerda 20:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szakszervezeti nagygyűlés Debrecenben (2.rész)
|
A délutáni órákban a MÁV Debreceni Járműjavító Üzemében renndezett szakszervezeti naggyülésen mondott beszédet a SZOT főtitkára. Ott egyebek között azt hangsúlyozta, hogy a szakszervezeti mozgalom érdekeket akar képviselni és védeni. Átalakítja szervezeti felépítését és döntési mechanizmusát. A jövőben szövetségbe tömörülő tagszervezetek határozzák meg a mozgalom munkáját, éppen fordítva, mint eddig, amikor a vezető testületek döntöttek a tagság helyett. Egyidejüleg Nagy Sándor kifejtette azt a véleményét is, hogy meg kell őrizni a mozgalom egységét, mert a szakszervezeti mozgalom sokközpontúsága a termelési szférában is destabilizáló hatású lenne. - Ma az országban kevesen akarják az erős, egységes szakszervezetet - hangoztatta a továbbiakban. Nem érdekelt ebben sem a kormány, sem a pártok, de még az MSZMP egyes vezetői sem. A dolgozóknak azonban ez az érdeke. Kormányok és pártok jöhetnek-mehetnek - folytatta -, de a munkavállaló marad és a számlát neki kell rendeznie. A szakszervezetnek elemi érdeke, hogy ne csak a politikai pártoktól legyen független, hanem anyagilag is. Ezért várhatóan kampányt kezdeményeznek a sztrájkalapok feltöltésére, azután pedig - legkésőbb a szakszervezeti kongresszuson - szembe kell nézni a tagdíjpolitikával is. Nagy Sándor felhívta a figyelmet arra a kormányzati szándékra, amely meg kívánja szüntetni a szakszervezeti tagdíjak adómentességét. Úgy vélekedett, hogy a több mint négymilliós szakszervezeti tagság egységes fellépése megakadályozhatja ezt a lépést. Több európai ország példáját sorolta fel a szakszervezeti tagdíj adómentességére. A kormányok - és közvetve a munkáltatók is - ezzel segítik elő azt, hogy a szakszervezetek önállóan talpon tudjanak maradni. Hozzátette: Magyarországon valamivel több, minta három milliárd forintos tagdíjbevételből egymilliárdot szociális segélyezésre fordít a szakszervezet. (MTI)
1989. október 4., szerda 20:50
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|