|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Parlamenti blokkot alakítanak a népfrontos képviselők (1. rész)
|
1989. október 3., kedd - A Hazafias Népfront IX. kongresszusa előtt 10 nappal politikai nagygyűlést rendezett a mozgalom Pécsett. A demonstráció iránti élénk érdeklődést jelzi, hogy zsúfolásig megtelt a gyűlésnek helyet adó 400 személyes terem, s a megjelentek között sok volt a fiatal. Kukorelli István professzor, a HNF Országos Tanácsának ügyvezető elnöke mondott beszédet. Kijelentette: az 1954-ben történt megalapítása óta soha nem volt olyan kedvező a politikai terep a népfront számára, mint most. Soha nem volt akkora szükség és akkora lehetőség, hogy a népfront politikai tényezővé váljék, mint napjainkban, amikor kibontakozik a pluralista társadalom hazánkban.
A népfrontpolitika lényegét a politikai szélsőségek és a kizárólagos pártgondolkozás elleni fellépésben jelölte meg a szónok. A pártpolitikai érdekek megfogalmazásában, mint mondotta, igen jól egymásra talált az MSZMP és az ellenzék. A Hazafias Népfront azonban nem kíván párt lenni a jövőben sem. A sok párt - anakronizmus. A fejlett társadalmak sem a merev pártrendszerek irányában, hanem a széles civil mozgalmak felé haladnak. A népfrontpolitika szempontjából három csoportba sorolta az ügyvezető elnök a magyar pártokat és mozgalmakat. Az új ellenzéki erőket (SZDSZ, Fidesz, MDF) vitapartnerének tekinti a mozgalom. Ezek meglehetősen barátságtalanul viszonyulnak a népfronthoz és az is hozzájuk. A második csoportba sorolta az úgynevezett történelmi pártokat, amelyekkel együtt kívánnak működni. Ezek ki is nyilvánították a tárgyalások során, hogy elismerik a Hazafias Népfront jövőjét és készek együttműködni vele. A harmadik csoportba tartozó mozgalmakat (a Demokratikus Magyarországért Mozgalom, az Új Márciusi Front, a Magyar Ifjúsági Szövetségek Országos Tanácsa) nem vetélytársnak tekinti a népfront, hanem szövetségeseknek, és ezt akár ki is lehet nyilvánítani a kongresszuson. Nem az eszme, hanem csupán az utak különbözősége választja el egymástól ezeket a mozgalmakat, elképzelhető tehát, hogy a kongresszus után választási szövetséget alkotnak. Kukorelli István szerint az Új Márciusi Front betöltötte történelmi küldetését, ezért lehetséges, hogy egyesülni fog a népfronttal, vagy ha nem, akkor szövetségesekké válnak. Újhelyi Szilárd mindenesetre elvállalta a HNF tiszteletbeli elnökének posztját. (folyt.köv.)
1989. október 3., kedd 20:12
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|