|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
- Schöpflin interjú - 2. folyt.
|
- És a személyi ellentéten alapuló kölcsönös bizalmatlanságnak. - Eléggé személyi ellentéten alapuló. Alapvetőleg szerintem ideológiailag nagy különbség nincsen az MDF és az SZDSZ között. Vannak természetesen inkább ilyen hangulati és hangsúlybeli különbségek, de mind a két párt elfogadja a demokráciát, elfogadja a szabad piacot stb. De ez is mutatja, hogy nem csak az ideológiának van szerepe a politikában. - Mi a helyzet az MSZMP-t illetően, amely most kongresszus előtt áll, és amely az átalakulás útjára lépett? - Hát épp ez a kérdés, hogy tényleg az átalakulás útjára lépett-e, vagy nem. Akivel erről beszéltem, azok nagyobbára arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a reformfolyamat, tehát a párt reformszárnya tulajdonképpen vereséget fog szenvedni. Tehát nem éri el az 50 százalékot a küldöttekben, és a párt többsége inkább egyfajta nyugalomra vár. Ebből a szempontból többen mondták, hogy nagyon érdekes szerepet játszik Berecz János, aki tavasszal voltaképpen megbukott, de azóta lassan és alaposan szervezi a párt konzervatív szárnyát. Ez egy ilyen neokádárista szárny, áramlat, amelynek nincs különösebb ideológiája, csak az, hogy legyen rend, legyen nyugalom. Elfogadja azt, hogy sokkal nagyobb a szólásszabadság, azt már kevésbé fogadja el, hogy a szükséges gazdasági változások kapcsán nagyon sokan fogják elvesziteni állásukat, és azt hiszem, ettől akarja megóvni az állami és a pártbürokráciát, s ezek szerint elég jó helyzetben van, hogy magánál tartsa a pártot. Ezen esetben nem lehetetlen, hogy a reformszárny kiválik a pártból. Ugyanakkor az is valószínű, hogy benne vagy a pártban maradna, ami elég rossz megoldás lenne, hogy esetleg később újból megpróbálják megreformálni a pártot. (folyt.)
1989. szeptember 30., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|