|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
MSZMP - Eho Planyeti (1. rész)
|
Szántó András, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. szeptember 29. péntek (MTI-tud.) - Az MSZMP egy hét múlva kezdődő kongresszusa előtt a párt belső helyzetéről, a párton belüli irányzatokról ad átfogó körképet az Eho Planyeti című szovjet hetilap. - A vélemények, nézetek korábban nyilvánosan nem létező pluralizmusa felismerhetővé teszi, hogy ma az MSZMP-n belül egymásnak homlokegyenest ellentmondó nézetek vannak jelen. A párt vezetői - írja a hetilap - úgy vélik: a viharos viták, a vélemények és eltérő érdekek ütközése, majd végül az érvek erejével kivívott győzelem a dogmák fölött, s az a küzdelem, hogy az embereket maguk mellé állítsák, csak a párt javát szolgálhatják.
A cikk megjegyzi, hogy kevesek tartoznak a kemény kéz politikáját sürgető ,,fundamentalista,, és ,,az MSZMP-n belüli forradalmat,, sürgető ultraradikálisok képviselte szélsőségekhez. A hetilap négy elkülöníthető platformot mutat be: a cikk alapján a szovjet újságíró számára legrokonszenvesebb (s a cikkben a legnagyobb terjedelemben ismertetett) reformköröket; a Tömörülés az MSZMP Megújításáért mozgalmat; a Marxista Egységplatformot és a Münnich Ferenc társaságot. A szovjet tudósító a politikai nézetek különbözősége mellett utal arra is, hogy az irányzatok korosztály tekintetében is jól meghatározhatók. A reformkörök legnagyobb sikereként említi az írás, hogy végül is sikerült egységes platformot kialakítaniuk és megemlíti, hogy Zala megyében, többséget szerezve, radikális szervezeti változtatásokat is végrehajtottak. A reformkörök egyik legfontosabb nézeteként - a szovjet füleknek szánt ,,áthallásként,, - emeli ki a budapesti írás, hogy az apparátust a pártszervezetek által megválasztott választmány szolgálatára kell átalakítani és hogy a választmány vezetője társadalmi munkában lássa el feladatait. Az MSZMP-nek az állam és a társadalom életére kizárólag a parlamenten keresztül kell hatnia, arra törekedve, hogy ott szerezze meg a többséget. A reformkörökhöz tartozók közvetlenségét, egyenes beszédét is a vonzó jegyek közé sorolja Andrej Kuklin. A középkorúak képviselőit (akik között több nemrég még vezető posztot elfoglaló ember is akad) fogja össze a Tömörülés az MSZMP Megújításáért, amelynek szellemi atyjaként Berecz Jánost említi az írás. (folyt.)
1989. szeptember 29., péntek 17:47
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|