|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az EKA hat szervezetének levele a képviselőkhöz
|
1989. szeptember 29., péntek - A nemzeti kerekasztal-tárgyalások megállapodásainak törvénybe iktatásával csatlakozzanak a jogállamhoz, a demokráciához vezető békés átmenetet biztosító nemzeti közmegegyezéshez - szólítja fel levelében az országgyűlési képviselőket az az Ellenzéki Kerekasztalhoz tartozó hat párt, illetve szervezet - a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Néppárt, valamint a Magyarországi Szociáldemokrata Párt -, amelyik szeptember 18-án aláírta a politikai egyeztető tárgyalásokról szóló megállapodást.
Pénteken az MTI-t informálták a levél tartalmáról. Hangsúlyozzák: az az izgalmas és éles polémia, amely az aláírás körül kibontakozott, mutatja, hogy az aláíró szervezetek valamennyien nagy kockázatot vállaltak. De történelmi felelősségük tudatában nem tehették meg, hogy egy egyedülálló történelmi helyzetben - pártjaik és szervezeteik részérdekein felülemelkedve, az egész nemzet érdekét tartva szem előtt - a megkezdett tárgyalásokat ne megállapodással fejezzék be. Ezt kívánja az ország nehéz emberi, erkölcsi, politikai és gazdasági helyzete. Mint írják, cselekedetük helyességéről az ország lakossága hivatott dönteni, ha a megállapodás egyes tételei törvényekben és szokásokban testesülnek meg. A megállapodással ugyanis éppen annak útját nyitották meg, hogy az ország lakossága a szabad választásokon mondjon véleményt munkájukról. Ezek a szervezetek a levélhez hiteles dokumentumokat, nyilatkozatokat csatoltak, amelyekkel az országgyűlési képviselők szabad döntését kívánják elősegíteni. Ilyen például az Ellenzéki Kerekasztal javaslata az államfői jogkörről, illetve az államformáról; a köztársasági elnökválasztás paragrafusához fűzött záradék, az EKA fenntartott különvéleményei egyéb munkahelyeken működő pártszervezetekről, a Munkásőrség megszüntetéséről; a továbbra is nyitott kérdésekről a tárgyalások folytatását rögzítő dokumentum. (MTI)
1989. szeptember 29., péntek 15:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|