 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
 |
Kelet-európai menekültek - Vranitzky
|
Sebestyén Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
Bécs, 1989. szeptember 27. szerda (MTI-tud) - A nyugatnak nem lehet érdeke a keletről való tömeges kivándorlás ösztönzése, inkább elő kell mozdítania, hogy Közép-Európa keleti felén javuljanak az életkörülmények, nem zárva le azonban határait keleti irányban - jelentette ki Franz Vranitzky osztrák kancellár. A kormányfő szerdán Bécsben előadást tartott egy szociálpolitikai tanácskozáson, s beszélt a menekültkérdésről is.
Rámutatott: kétségtelen, hogy azok, akik mostanában kelet és
délkelet felől Ausztriába jönnek, többnyire nem tekinthetők a
hagyományos értelemben vett politikai menekülteknek. Bár sokuknak
van politikai indítékuk is országuk elhagyására, másoknál a magasabb
bér és életszínvonal elérése a fő tényező. Problémájuk megoldására a
menekültjog és menekültgondozás eszközei nem elegendőek, más
módszerekhez kell folyamodni - mutatott rá Vranitzky. Hangoztatta
azt a véleményét, hogy Ausztriának bevándorlókat is fogadnia kell,
részben emberiességi okokból, részben saját népességének fejlődése
érdekében. Meg kell találni a lehetőségeket arra, hogy ha valaki
azért jön az országba, hogy itt nagyobb teljesítményt nyújthasson,
akkor gyorsan, bürokrácia nélkül és hosszú időre letelepedhessen.
Egy jövendő, a mainál erősebben integrált Európában, ahol nem
lesznek vagy csak a lehető legkisebb mértékben lesznek
országhatárok, nehezen képzelhető el, hogy a nyugat a reformra kész
kelettel csak az árú- és tőkeforgalmat liberalizálja, de az emberek
utazási szabadságát Nyugat-Európára korlátozza. Inkább az a
valószínű, hogy például Bécsbe nemcsak Burgenlandból vagy
Alsó-Ausztriából járnak majd ingázók dolgozni, hanem Krakkóból,
Pozsonyból vagy Sopronból is, amint ez az osztrák
,,árnyékkgazdaságban,, már ma is előfordul. A törvényes alapon
történő szabad mozgás csökkentheti majd a kivándorlási kedvet az
Ausztria közelében levő keleti országokban - mondta Franz Vranitzky.
+++
1989. szeptember 27., szerda 19:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|