|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
A Munkásőrség szóvivőjének reagálása a Munkásőrség elleni támadásokra (1. rész)
|
1989. szeptember 27., szerda - A Munkásőrség működése megalakulásától kezdve mindmáig állami jogszabályokon, törvényeken nyugszik - mondta Borzák Lajos, a Munkásőrség szóvivője. E kijelentésével reagált azokra a véleményekre, amelyeket az SZDSZ és a Fidesz nevében hangoztatott Szász István, az SZDSZ-Tanács tagja és Lévay Levente, az SZDSZ kispesti szervezetének ügyvivője a Munkásőrség ellen tervezett tüntetésük kapcsán, a Magyar Távirati Irodának adott nyilatkozatukban.
Borzák Lajos véleménye szerint elfogadhatatlan kijelentéseket is tettek, amelyek nézete szerint vagy tájékozatlanságból, vagy szándékosságból eredő valótlanságok, ferdítések. Állításuk szerint például ,,a Munkásőrség nem része a törvényes felügyelettel rendelkező fegyveres erőknek,, - idézte a szóvivő a megjelent nyilatkozatot. Ezzel szemben az az igazság - mondta Borzák Lajos -, hogy a Munkásőrséget az Elnöki Tanács 1957. évi XIII. számú törvényerejű rendelete hívta életre, s ezt emelte törvényerőre az Országgyűlés 1957. május 9-én. A testület jelenlegi tevékenységét a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény, valamint az előző jogszabályok felhatalmazása alapján kiadott 49/1978-as számú kormányrendelet szabályozza - tájékoztatott a szóvivő. Éppen ezért szerinte az SZDSZ és a Fidesz ezzel összefüggő állítása alaptalan. Az a nézet sem fogadható el Borzák Lajos szerint, hogy a Munkásőrség ,,az uralkodó párt magánhadserege,,. Mint elmondta: a szervezet már közismerten a Minisztertanács irányításával működik. A munkásőrök között pártonkívüliek, az MSZMP, az MDF, az SZDSZ, az MSZDP, a Független Magyar Demokrata Párt, a Független Kisgazdapárt és más szervezetek tagjai is szolgálnak. A munkásőrök egyetlen szervezettől és állampolgártól sem vitatják el azt a jogukat, hogy véleményt formáljanak a testületről - hangoztatta a szóvivő, ugyanakkor kijelentette: a testülethez érkező információk szerint megütközést kelt az állampolgárokban, hogy a demonstráció előkészítői az utóbbi napokban több helyen gyalázkodó, uszító hangnemben szervezik fellépésüket. Borzák Lajos elmondta: Gyöngyösön például az SZDSZ, a Fidesz és a Kisgazdapárt helyi szervezetei által aláírt röplapokon azzal becsmérlik a Munkásőrséget, hogy ,,pufajkás gyilkosokból, ávós pribékekből verbuválódtak, akik vállalták hazájuk elárulását...,,, s hozzájuk ,,csatlakoztak elbutított munkások, megtévesztett fiatalok és karrierista funkcionáriusok,,. (folyt.köv.)
1989. szeptember 27., szerda 16:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Munkásőrség szóvivőjének reagálása - Tüntetés a Munkásőrség ellen (2. rész)
|
A szóvivő kijelentette: megalakulásakor is és ma is főképp nagyüzemi fizikai munkások alkották a többséget, akik ma 66 százalékot tesznek ki, miközben az állomány 18 százaléka értelmiségi. Hasonló hangnemű fellépést tapasztaltak Sopronban is, ahol a tüntetés egyik szervezőjétől elhangzott: ,,most nem elszámolunk, hanem leszámolunk ezekkel,,. Más városokból is érkeztek jelzések arról, hogy a munkásőröket fenyegetik és sértegetik. Mindezek ellentmondani látszanak a tüntetést meghirdető szervezetek deklarációiban hangoztatott békés szándékoknak - fejezte be nyilatkozatát Borzák Lajos. (MTI)
1989. szeptember 27., szerda 16:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|