 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
 |
- Választási törvénytervezet 5. folyt.
|
Ez a legrészletesebb tájékoztatás, ami előttem van a Magyar
Hírlapban, ez sem mond el mindent, lehet tudni olyat is, ami nincs
benne.
- Ez teljesen érthetetlen. Hallgatom, amit Krassó György mond,
mert hát arról van szó, hogy itt a konferencián megállapodtak
bizonyos alapelvekben. Nyilván a jogászok most próbálják ezt
törvényjavaslat formájába önteni. Mihelyt törvényjavaslat lesz
belőle, ez azonnal megjelenik. Eddig nem jelent meg, mert ez még nem
törvényjavaslat. Az alapelveket látjuk és erről vitatkozunk.
Itt az alapelvek szempontjából tényleg arról van szó, hogy egy
képviseleti rendszer bevezetése nem népuralmat jelent. A képviseleti
rendszer annyit jelent, hogy emberek választanak embereket, akik
őket politikai kérdésekben - egy teremben, ahol ezek összegyűlnek -
képviselik, és ebben a tekintetben kár itt elvi fejtegetésekbe
bocsátkozni a népszuverenitásról. Itt arról van szó, hogy mi az a
rendszer, ami lehetővé teszi azt, hogy azok az érdekek, amelyekről
itt szó van, 6 millió választónak az érdekei, s azok képviseltetésre
kerülnek-e. És itt had mondjam el: lehet, hogy ez a rendszer
komplikált, de hogyha a nyugatnémetek ezt értik és 40 éve szeretik,
akkor nem tudom, hogy a magyar választóközönség miért nem tanulhatja
meg?
- Mert nem arról a rendszerről van szó.
- Arról van szó, de most tényleg ne arról vitatkozzunk, hogy
melyik rendszerről van szó. Itt a lényeges szerintem az, hogy ez
olyan, mint egy házasság. Nem biztos, hogy abban a házasságban a
legboldogabbak az emberek, a résztvevők, ahol a két fél mindent
azonnal ért a másikról - ennek más feltételei vannak. Ez eléggé
világos ahhoz, hogy az emberek el tudják dönteni, hogy ő Pityi
Palkót, vagy mit tudom én kit akar a parlamentbe tulajdonképpen.
- Tőkés Rudolf? (folyt.)
1989. szeptember 23., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|