|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Japán lap: az MSZMP három részre szakad
|
Tokió, 1989. szeptember 22. pentek (MTI-tud) - Az MSZMP októberi kongresszusán a párt nagy valószínűséggel három részre szakad - írta pénteken a Nihon Keizai Simbun, Japán vezető gazdaságpolitikai napilapja Bihari Mihály politológus véleményét tolmácsolva, aki a lap tudósítójának adott interjúban kifejtette, hogy várhatóan egy szociáldemokrata típusú és egy szocialista párt válik ki az MSZMP-ből, amelynek csak a marxista-leninisták maradnak majd a tagjai.
A politológus az újság tudósítója szerint azt is valószínűnek tartja, hogy az így megmaradó MSZMP nem jut parlamenti székhez. Ami az ország társadalmi berendezkedését illeti, Bihari Mihály szerint a lakosság döntő többsége szociáldemokráciát akar. Az ország elnevezése az új alkotmány tervezete szerint valószínű, hogy Magyar Demokratikus Köztársaság lesz, annak ellenére, hogy az MSZMP egyes körei kifogásolják a szocialista jelző kihagyását. Jelenleg olyan erőszakmentes, csendes forradalom megy végbe Magyarországon, amilyet két évvel ezelőtt álmodni sem mertünk volna - idézte a szerző a befolyásos politikust, aki szerint a Szovjetunió nem avatkozik be a magyar belügyekbe. ,,Ha ezt mégis megtenné, akkor a peresztrojka és a glasznoszty összeomlana,, - mondta Bihari Mihály. Sokkal nagyobb gondot okoz a csehszlovák és román reagálás a magyar reformokra - tette hozá. Azonban annak a véleményének is hangot adott, hogy egy-két éven belül szükségszerűvé válik ebben a két országban is a gyors változás. A Varsói Szerződés szervezetéből éppen azért nem célszerű kilépni, mert a magyar határ mentén Románia haderőösszevonást hajtott végre. Amíg Magyarország a VSZ tagja, addig nincs ok aggodalomra - idézte a japán lap Bihari Mihály véleményét. A Nihon Keizai Simbun péntek esti kiadása pedig a köztársasági elnök választásának november 25-re történt kiírásáról számol be. Az írás valószínűnek tartja Pozsgay Imre sikerét, és kommentárjában ehhez azt a meglátást fűzi, hogy ha az ellenzék elfogadja az MSZMP jelöltjét köztársasági elnöknek, abban az esetben valószínű, hogy igényt tart a miniszterelnöki posztra.+++
1989. szeptember 22., péntek 13:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|