|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Elnöki Tanács - háttér (1. rész)
|
1989. szeptember 22., péntek - Az Elnöki Tanács pénteki ülésén törvényerejű rendeletet alkotott a menekültek jogállásáról. A most megszületett, s október 15-én hatályba lépő jogszabály újabb fontos lépés a menekültügy európai normáknak megfelelő, átfogó rendezése felé hazánkban.
Az Elnöki Tanács rendelete, s az ezzel egyidőben életbe lépő, augusztus 31-én kelt kormányhatározat a menekültté nyilvánítás eljárásáról valójában a Genfi Menekültügyi Egyezmény előírásainak gyakorlati alkalmazását szolgálja. Mint ismeretes, Magyarország az idén márciusban csatlakozott a genfi konvencióhoz, miután elvont jogi kategóriából hazánkban is ,,élő,, problémává változott a menedéket keresők - mindenekelőtt a szomszédos Romániából menekülők - sorsának megnyugtató rendezése. A bebocsáttatást és letelepedést kérők számának gyors növekedése arra ösztönözte a magyar kormányzatot, hogy helyzetüket az általánosan elfogadott nemzetközi normáknak megfelelőlően rendezze. Ennek megfelelően június 12-e óta - csatlakozásunk hatályba lépésétől számítva - Magyarországon is a genfi egyezmény szelleme és betűje vált a menekülügy kezelésének iránytűjévé. Az emberi jogi, humanitárius normák átültetése a gyakorlatba azonban minden bizonnyal hosszú, társadalmi konszenzusban kiérlelődő folyamat lesz, amely a jogi szabályozás mellett szükségszerűen magában foglalja a menekültek beilleszkedésével kapcsolatos gazdasági, kulturális, szociális tennivalókat is. A rendelkezéseknek megfelelően az eddigi idegenrendészeti hatóság e tevékenységét egy új államigazgatási szerv, a most megszerveződő Menekültügyi Hivatal működése váltja fel. A Magyarországon menedéket keresők ügyének elbírálását első fokon a hivatal helyi szervei végzik, mindenekelőtt a befogadóllomásokon. (Átmeneti jelleggel azokba a megyékbe is ,,kitelepül,, a hivatal, ahol nincs ugyan befogadóállomás, de jelentős a menedéket kérők beáramlása.) Jogorvoslatért a Belügyminisztériumban működő Menekülügyi Hivatalhoz fordulhatnak majd az ,,ügyfelek,,, illetve a számukra kedvezőtlen határozat esetén végső soron bíróság döntését kérhetik. (folyt.köv.)
1989. szeptember 22., péntek 15:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|