|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
A magyar demokrácia esélyei - brit sajtó (1.rész)
|
Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
London, 1989. szeptember 20. szerda (MTI-TUD) - A demokratikus kibontakozás esélyeit latolgatja a politikai egyeztető tárgyalásokon született megállapodás nyomán szerdán több vezető brit lap. A The Times egyrészt ,,sok magyar reménykedését,, , másrészt az SZDSZ és a FIDESZ csalódottságát emeli ki. A Financial Times szerint a megállapodás elkent bizonyos problémákat, a The Independent vezércikke pedig azt fejtegeti, hogy a magyar fejlemények több okot adnak a derűlátásra, mint a lengyel helyzet.
,,A vezető magyar ellenzéki pártok és a kormányzó kommunisták között létrejött történelmi megállapodás, amely az ország többpártrendszerré alakulásának pontos formuláját tartalmazza, számos magyart arra a reménységre bátorított, hogy negyven évi autokratikus egypárti kormányzás után lehetséges a demokráciába való békés átmenet,, - írja a The Times. Hozzáfűzi: ,,azonban, amint napvilágra kerülnek a megállapodás és az elérése érdekében szükségessé vált engedmények és kompromisszumok részletei, egyes új ellenzéki csoportok keserűséget éreznek és kétlik, vajon megnyílt-e az út olyan igazi demokrácia felé, amelyben nincs a kommunista pártnak hatalmi monopóliuma,,. Judy Dempsey, a Financial Times budapesti tudósítója szerint ,,a megállapodás megnyitja az utat egy nem-kommunista kormány előtt, de ugyanakkor valószínűvé teszi, hogy az államelnök kommunista lesz,,. Kiemeli, hogy az MSZMP üzemi pártszervezeteinek és a pártvagyon átruházásának témáját ,,elkenték,, , ám, mint írja, ,,a főkérdés, ami az SZDSZ-t és a FIDESZ-t az aláírás megtagadására késztette, az elnökválasztás.,, ,,Pozsgay Imre, a vezető reformer azonban, aki várhatólag a párt jelöltje lesz, áthúzta e két kis ellenzéki párt számításait. Úgy tudni, hogy az MDF a párt elnökválasztási javaslatainak támogatása fejében ígéretet kapott a miniszterelnöki posztra,, - írja Dempsey, megjegyezve, hogy az MDF szóvivője cáfolta a Magyar Hirlap értesülését. A Financial Times felveti azt a lehetőséget, hogy az MSZMP kongresszusán pártszakadás következik be, s ez esetben elképzelhetőnek tartja, hogy a konzervatívok saját jelöltet állítanak Pozsgay Imrével szemben. Ez viszont szerinte arra késztetheti az ellenzéket, hogy ugyancsak saját jelöltet, vagy jelölteket állítson. (folyt.)
1989. szeptember 20., szerda 12:47
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|