 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
 |
Magyar és kelet-európai vállalkozások
|
München, 1989. szeptember 20. (SZER, Sajtószemle) - Végül két
angol újság, Rentoul Ferenc beszél Londonból:
- Az angol sajtó egyre behatóbban kezd foglalkozni a
közép-európai helyzetképpel. Az Independent például ezt írja
vezércikkében: "A jelek szerint Magyarországon Pozsgay Imre lesz az
államelnök, és a februárra tervezett választások után Magyarország
lehet az első igazán demokratikus állam Kelet-Európában. Ez óriási
dolog.
Az MSZMP valószínűleg kettészakad, a nagyobbik felét Pozsgay
valamiféle szociáldemokrata párttá fogja átgyúrni, és a megmaradt
kisebbségi kommunista pártnak senki nem lesz politikailag az adósa.
Magyarország jövőjét illetően tehát indokoltabb az optimizmus,
mint Lengyelország esetében. De még így is koalíciós kormány a
legvalószínűbb, melyben az elkerülhetetlen megalkuvások
akadályozhatják a határozott döntéseket.
A politikai demokrácia - mint a Nyugat olyan jól tudja
tapasztalatból - egymagában nem megoldás a gazdasági bajokra.
Enélkül azonban nem lehet jólét, szabadság és kibontakozás"- írja
vezércikkében az Independent.
A Guardian pedig így ír:
"Csodát csoda követ. Lengyelországban megala kult a demokratikus
nem kommunista kormány, Magyarországon pedig még gyorsabb ütemben
követik egymást a meglepő fejlemények. A hivatalos magyar látogatók
Amerikában már arról beszélnek, hogy Magyarország esetleg kiválik a
Varsói Szerződésből, a keletnémetek ezrei mennek át hanyatt-homlok
Nyugatra, mialatt Honecker állapota továbbra is válságos, Gorbacsov
meggyorsítja a peresztrojkát és az idősebb maradiak kirostálására
előbbre hozza a legközelebbi pártkongresszust. (folyt.)
1989. szeptember 20., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Magyar és kelet-európai vállalkozások - 1. folyt.
|
A Guardian így folytatja: "és mit tesz mindennek a láttán a
Nyugat? Lényegében semmit. Alig gondolnak el a vezetők valamit,
máris túlhaladják az elgondolásokat az események. A politikusok még
tanácstalanabbak, mint a hivatásos szakértőik. Bush elnök szerint a
csúcstalálkozó nem sürgős, Sevardnadze és Baker tárgyalni fog a
további tárgyalások ügyrendjéről, és Margaret Thatchernek sincs
semmiféle konkrét terve, amit szombaton felvethetne Gorbacsovnak.
George Mitchell, az amerikai szenátus többségi pártjának
vezetője szerint a Nyugat szinte teljesen passzív állapotba
szenderült, és még mindig a nyolcvanas évek közepén elterjedt
félénkség és határozatlanság kábulatában él.
Az új angol külügyminiszter óvatos hangokat penget, de az
alsóház külügyi bizottságának elnöke kissé bátrabban szorgalmaz
változásokat az évek óta észlelhető tespedés helyett. De a habozás
és a tétovázás ideje lejárt" - írja a Guardian, majd így folytatja:
"A berlini falon rést ütött a történelem, és ezrek tódulnak ki
rajta Nyugat felé. Mindez most történik, ma, nem pediglen holnap.
Egyre nyilvánvalóbb, hogy Gorbacsov komolyan mondta: a Szovjetunió
nem szándékszik erőszakkal beavatkozni szövetségeseinek a
belügyeibe. A Kreml nemcsak, hogy némán tűri a szomszéd országokban
a nem kommunista kormányok megalakulását, hanem - legalábbis a
magyarok szerint - szándékosan szemet huny afelett, hogy a berlini
falon ütött résen 10 ezrével vándorolnak ki a keletnémetek."
A masszív szovjet monolit képe tehát már szétfoszlott. Varsó és
Budapest az önnáló kísérletezések döntő fontosságú laboratóriuma,
úgyhogy a Nyugat nem nézheti tétlenül a hüvelykujját szopva, hogy
hogyan alakulnak ezek a kísérletek. Gorbacsovot szavánál kellene
fogni, külön-külön kellene kezelni a keleti tömb minden országát, és
lehetővé kellene tenni számukra, hogy kivívják maguknak a
szabadságot. (folyt.)
1989. szeptember 20., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Magyar és kelet-európai vállalkozások - 2. folyt.
|
"Nyugaton a félhivatalos pozíciókban lévők máris arról
beszélnek, hogy Lengyelország és Magyarország idővel beléphetne az
Európai Közösség tagállamai közé, de a vezető politikusok még mindig
egyhelyben topognak, és a háttérből figyelik az eseményeket. Itt az
ideje, hogy ezek is ráébredjenek a valóságra" - fejezi be
vezércikkét a Guardian. +++
1989. szeptember 20., szerda
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|