|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az MDF sajtókonferenciája
|
------------------------- München, 1989. szeptember 19. (SZER, Világhíradó) - A Magyar Demokrata Fórum székházában ma sajtóértekezleten tájékoztatták a nyilvánosságot a nemzeti-politikai egyeztetőtárgyaláson létrejött megállapodásról. Szőcs Gézát hallják: A Magyar Demokrata Fórum Ó utcai székházában ma délben tartott sajtóértekezleten a nemzeti kerekasztal tegnap esti közös megállapodása volt a téma. Az MDF részéről Kiss Gy. Csaba, Antall József, Szabad György és Csurka István válaszolt a kérdésekre. A Kisgazdapártot Prepeliczay István főtitkár és dr. Boross Imre, a párt főügyésze, a szociáldemokratákat Gaskó István képviselte, a Magyar Néppártot Varga Csaba, a Bajcsy-Zsilinszky Társaságot dr. Vígh Károly. Általános benyomásként elmondható: az aláírást vállaló szervezetek legfőbb törekvése arra irányult, hogy megvédjék, igazolják és megértessék tegnapi döntésüket. Az elhangzott érvek közül a következőket emelném ki: A megállapodás - ha megvalósul - szükségképp elvezet a politikai rendszerváltáshoz, megteremti az alapokat a képviseleti demokrácia kiépüléséhez. Többször hangsúlyozták, hogy a megállapodás csak alapnak, azaz nem kész műnek tekintendő. Továbbá: a közös aláírással a hatalom mintegy kötelezettséget vállal azoknak a megállapodásoknak a betartására, amelyeket a 9 ellenzéki szervezet együtt dolgozott ki és vállalt, mint közös platformot. Az ellenzék a legtőbb kérdésben egyetértett saját kebelén belül, a fennmaradó vitás terület pedig nem akkora súlyú és fontosságú következményeit tekintve, hogy erre való tekintettel érdemes lenne kockáztatni a többi nagyszámú és nagy fontosságú kérdésben a hatalommal létrejött konszenzust. (folyt.)
1989. szeptember 19., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- MDF sajtókonferencia - 1. folyt.
|
A továbbiakban talán túl szigorú bírálatban részesült az MDF részéről a kormány lapja, a Magyar Hírlap, többek között amiért ma reggeli számában öt olyan szervezetet emleget, amely aláírta a megállapodást. A Magyar Hírlap így a másik táborba utalta át a szocdemeket, és ebben többen valamiféle tudatos manipulációt sejtettek, holott csak arról volt szó, hogy este a parlamentben végig öt olyan szervezetről beszéltek, amely elfogadja a megegyezést. A szocdemek feltételes csatlakozása pedig a hang- és zűrzavarban nem volt egyértelmű, vagyis nem volt egészen világos, a szocdem párt csatlakozása befejezett ténynek tekinthető-e, vagy csak ezután várható. Nyilván ennek a konfúziónak esett áldozatul a Magyar Hírlap jelenlevő munkatársa is, mint ahogyan jómagam is. Végezetül a legújabb fejleményekhez a következő észrevételt fűzném: tegnap este a parlamentben elhangzott szópárbajoknak, valamint az ellenzéken belüli feszültségeknek egyre nyilvánvalóbb telítődése a legkülönbözőbb indulati elemekkel arra vall, hogy a tárgyalófelek lassan-lassan elhasználták tárgyalási tartalékaikat. Íly módon - ez azt hiszem - lehetetlen, hogy a tegnap estihez hasonló megegyezés esélyei a továbbiakban fokozatosan romlottak volna, s így talán az utolsó pillanatban került sor a megállapodás aláírására. +++
1989. szeptember 19., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|