|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások - Plenáris ülés (11. rész)
|
Ehhez a nyilatkozathoz csatlakozott a Fiatal Demokraták Szövetsége, Kövér László elmondta: a Fidesz szerint az EKA feladta kiinduló álláspontját, jelentős engedményeket tett olyan, általuk fontosnak vélt kérdésekben, mint a munkásőrség feloszlatása, az Alkotmánybíróság felállítása, és cserében hasonló engedményeket várt. Nem tudta azonban elérni azt, hogy a köztársasági elnököt a szabad választások után az új parlament válassza meg, hogy az MSZMP kivonuljon a munkahelyekről, illetőleg elszámoljon a vagyonával. Gaskó István, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt képviselője közölte: pártja azzal a záradékkal írja alá a megállapodást, hogy az MSZDP egyetért a köztársasági elnöki intézmény felállításával, de sem annak módját, sem pedig időpontját nem tudja elfogadni. Csákó Mihály, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája véleményét tolmácsolva kijelentette: az FSZDL, amely megfigyelőként vesz részt az EKA munkájában, nem írja alá az előterjesztett dokumentumot, mivel nem ért egyet a pártok munkahelyi jelenlétével. Fenntartása nem pártpolitikai jellegű, hanem a munkavállalók érdekeit tükrözi. A véleménynyilvánítók között szót kért Szabad György is, kifejezve azt a meggyőződését, hogy az EKA szervezeteinek álláspontja a lényeget illetően megegyezik. Nézetkülönbség csak részkérdésekben van közöttük, de az EKA eredeti szándéknyilatkozatának egyetlen pontjáról sem mondtak le. Tölgyessy Péter közbevetőleg megjegyezte, hogy az SZDSZ azért nem írja alá a megállapodást, mert az öt szervezet, illetve párt - megítélésük szerint - mégis eltért az eredeti szándéknyilatkozattól. Nagy Imre a Harmadik Oldal képviseletében úgy ítélte meg: egy tárgyalássorozat nem attól demokratikus, hogy minden eredetileg felvetett kérdést elfogadnak-e. A járható út kompromisszumokon át vezet. A Harmadik Oldal az eddigi megállapodásokat alapnak tekinti, a továbbiakban még nagyon fontos kérdésekben szükséges olyan megoldásokat keresni, amelyeket kölcsönösen kell egymáson számon kérni. Az MSZMP nevében Pozsgay Imre nem hagyta megjegyzés nélkül a tárgyalóasztal mellett született eredményeket lekicsinylő mondatokat. Mint kifejezte: az MSZMP mindig a tárgyalások méltóságán őrködött, de sohasem vette át az ítélkező szerepét. A hozzáállás különbözőségét, ,,csalafintaságait,, nem lehet tárgyalási pozíciónak elfogadni. (folyt.köv.)
1989. szeptember 18., hétfő 22:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|