|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Szőcs Géza tapasztalatai
|
München, 1989. szeptember 14. (SZER, Szerkesztők fóruma) - Rádiónk magyar osztályának budapesti tudósítója, Szőcs Géza ül velem szemben a studióban. Néhány napot Münchenben töltött, és mielőtt most visszatér Pestre, kihasználjuk az alkalmat, hogy az e heti Szerkesztők fórumán beszélgessünk eddigi tapasztalatairól. Július elején kaptad meg a hivatalos akkreditációt a magyar külügyminisztériumtól, de már június első napjaiban gyakorlatilag megkezdted a rendszeres újságírói munkát, vagyis több mint három hónapos tapasztalatra tekinthetsz vissza. Mielőtt rátérünk tudósításaid tárgyára, a mai hazai helyzetre és hazai folyamatokra, szeretnék valamit tisztázni, nem is tisztázni, inkább egy kicsit megközelíteni, ami a tudósító alannyal, vagyis a te személyeddel kapcsolatos. Azt ugyanis, hogy milyen nézőpontból vagy képes figyelni, mérlegelni mindazt, ami Magyarországon végbemegy. Azért kérdezem ezt, illetve azért is, mert számomra évtizedek óta egy adottság, hogy úgy kell megformálnom Magyarországról a véleményemet - és az újságírói munkámat is így kell végeznem -, hogy bár rengeteg információ áll rendelkezésremre, mégis kívül élek, nem Magyarországon élek. Kívülről kell néznem a dolgokat. Kívülről figyelem azt, ami belül történik. Ennek - legalábbis remélem - van néhány kisebb előnye, a nyilvánvaló hátrányaival természetesen régóta tisztában vagyok. A hazai ember esetében ő természetesen otthonosan tájékozódik egy számára simerős közegben. Közelről lát mindent, de talán megkockázatom azt, hogy talán egy kissé túlságosan közelről lát mindent. Az összehasonlítási lehetőségei a nemzetközi párhuzamok, összefüggések felismerésének lehetőségei számára azt hiszem korlátozottabbak. Továbbá az is fontos, hogy - és ez vonatkozik arra is, ha a hazai ember újságíró -, ő nemcsak újságíró, nemcsak hazai ember, hanem cselekvő résztvevője és adott esetben szenvedő alanya is annak, ami Magyarországon történik, és ez az ítéletét is befolyásolja. (folyt.)
1989. szeptember 14., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|