|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
NDK-menekültek - japán visszhangh (1. rész)
|
Trom András, az MTI tudósítója jelenti:
Tókio, 1989. szeptember 12. kedd (MTI-tud) - A japán sajtó világpolitikai súlyú kérdésként, megkülönböztetett figyelemmel és terjedelemben foglalkozik az NDK-menekültek ügyével. Az eseményeknek és a magyar kormány döntésének, valamint állásfoglalásának ismertetése mellett a tudósítások bő teret szenteltek kedden a Közép-Európában kialakult helyzet elemzésének és az NDK várható lépéseit latolgatták.
Az Aszahi Simbun, a legtekintelyésebb japán napilap a tömeges kivándorlást kommentálva a lakosság reagálását az NDK vezetése iránt megrendült bizalom jeleként értelmezi. A cikk valószínűsíti, hogy Magyarországot, mint a reformok zászlóvivőjét, Berlin részéről heves támadás éri majd és ennek nyomán tovább mélyül a szakadék Kelet-Európában. Az írás rámutat: az NDK vezetésének a tekintélye olyan csorbát szenvedett, hogy kérdésessé vált: egyáltalán ki tudja-e majd azt küszöbölni. A cikk szerint Magyarország az emberi jogok nemzetközi konvencióját és az emberiességi szempontokat vette figyelembe, szemben az NDK-val, ahol az emberi jogokat semmibe veszik. Az Aszahi azt írja, hogy az ügy az NDK létével is szorosan összefügg, ugyanis - idézi az Aszahi az NSZEP Társadalomtudományi Akadémiájának az elnökét, Otto Reinholdot -: ,,amennyiben az NDK magyar típusú kapitalista reformokat hajtana végre, úgy a kapitalista NSZK mellett egy kapitalista NDK jönne létre, amelynek azonban nem lenne létjogosultsága,,. (folyt.)
1989. szeptember 12., kedd 19:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|