|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
NSZK: NDK-menekültek - sajtóvisszhang (1. rész)
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1989. szeptember 12. kedd (MTI-tud.) - A határok megnyitása óta kedd kora délutánig több mint 10 ezer Magyarországról érkezett NDK-menekült lépte át az NSZK határát, a legtöbben Bajorországban. Ezt a Deutschlandfunk rádióállomás jelentette a menekültek megsegítésére, összehangolására alakult bajorországi bizottság közlésére hivatkozva.
A határ menti szükségtáborok nagy részének kimerült a felvevőképessége, hasonló a helyzet a menekültek rendelkezésére bocsátott kaszárnyákban és műsortermekben is, ezért az érkezők felvételére újabb helyiségeket rendeztek be. A menekülteket már a többi tartományba irányítják. A nap folyamán még újabb autóbuszkonvojokat várnak. Az NSZK újságjaiban több oldalt is kitesznek a menekültek Magyarországról való kiutazásával és NSZK-beli fogadtatásával foglalkozó jelentések. A vezető napilapok ugyanígy széles körben kommentálják a magyar kormány döntését, illetőleg az NDK reagálását és belső helyzetét. A Süddeutsche Zeitung című liberális müncheni napilap keddi vezércikkében a főszerkesztő méltatja Magyarország bátorságát, nagylelkűségét és segítségét. Az NDK vezetéséről szólva ellenben megemlíti, hogy Berlin most először valóban elszigetelődött a keletnémet lakosságtól, nemkülönben a nagy testvért is magában foglaló keleti reformállamok együttesétől és a Nyugattól is. Az NSZEP idős káderei nyilvánvalóan nagyon pontosan tudják, hogy ez alkalommal nagyobb a tét, mint a terkintélyük: most már a hatalmukról van szó. A budapesti reformerek - Varsótól támogattatva és Gorbacsovtól megtűrve - Kelet-Berlintől nem várhatnak semmit. Fennmaradásukat és sikerüket csak akkor tudják szavatolni, ha a reformmozgalom átterjed Romániára, Csehszlovákiára és az NDK-ra. Kelet-Európának akkor lesz meg a nyugalma, akkor gyógyulhat meg gazdaságilag és politikailag, ha eltűnnek a sztálinizmusnak azok a szigetei, amelyekkel a reformereknek bizony otthon is meggyűlik a bajuk. Honeckernek kudarcot vallott az a politikája, hogy népét a jólét fokozásával békítse ki az NSZEP-rendszerrel. Lehetőségei is korlátozottak. Az NDK rendszere megbénult. Honecker már nem tudja félrekapni a volánt - de nem is akarja...- így a Süddeutsche Zeitung. (folyt.)
1989. szeptember 12., kedd 15:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
NSZK: NDK-menekültek - sajtóvisszhang (2. rész)
|
A külügyminisztériumhoz közel álló bonni General-Anzeiger hírmagyarázatban utasítja vissza az NDK-beli ADN hírügynökségnek azokat a Magyarország ellen felhozott vádjait, amelyek szerint a magyar kormány állítólag a nemzetközi jog megsértésével, összeesküvés jellegű titkossággal tette lehetővé törvénytelen módon az NDK-állampolgárok kiutazását, és részese embervásárnak is. Ezek a vádaskodások nemcsak szégyenletesek, hanem tarthatatlanok is - állapítja meg a tekintélyes politikai napilap. A nemzetközi jog független szellemű szakértőinek - írja - egyáltalán nem nehéz tisztázniuk azt a kérdést, hogy az egyelőre ideiglenesen felfüggesztett kétoldalú magyar-NDK-megállapodás már jelentős mértékben elvesztette érvényességét: mind Magyarország, mind pedig az NDK ugyanis azóta aláírta azokat a nemzetközi megállapodásokat, amelyek kifejezetten szavatolják az adott ország állampolgárainak a szabad kiutazást más államokba. Emellett a magyarok nem titokban, netán az éj leple alatt nyitották meg a kapukat, hanem az eljárást a magyar külügyminiszter hivatalosan bejelentette, és meg is indokolta. A lap egyúttal közli Theodor Schweisfurth ismert heidelbergi nemzetközi jogászprofesszor véleményét is a ,,magyar szerződésszegés,, tételének megalapozatlanságáról. A Handelsblatt, a gazdasági-pénzügyi körök újságja szintén vezércikkben írja, hogy Budapest semmiképpen sem akarta provokálni Kelet-Berlint, hiszen a magyar reformereknek nem is lehet érdekük, hogy Kelet-Berlinnek, Bukarestnek és Prágának érveket szolgáltassanak a Budapesten is még meglehetősen erős ortodox erők támogatásához. A bátor budapesti humanitárius lépést inkább olyan jelzésnek kell felfogni, amellyel érzékeltetni óhajtották: a magyar kormany, amely még változatlanul jobbára kommunistákból áll, időközben megállapította a politikai sorrendiséget. Ez pedig nem más, mint annak az elsődlegessége, hogy a Budapest és Berlin által egyként aláírt helsinki záróokmány betartása fontosabb, mint a szellemében és tartalmában a záróokmánynak ellentmondó kétoldalú megállapodás. A Stuttgarter Zeitung cikke szerint az NSZK-ban a magyar lépést enyhüléspolitikai áttörésként méltányolják: először fordul elő ugyanis, hogy a hosszú távra szóló, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányaira alapozó politika túlmutatott kétoldalú megállapodáson. Genscher Magyarországra készül, hogy személyesen fejezze ki háláját a magyar jótettért - írja a befolyásos tartományi újság. (folyt.)
1989. szeptember 12., kedd 15:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
NSZK: NDK-menekültek - sajtóvisszhang (3. rész)
|
A Frankfurter Allgemeine Zeitung vezércikkében arra véleményre hajlik, hogy Moszkva - minden nehézsége ellenére is - megértést tanusít a magyar döntés iránt, és a szovjet vezetés - legalábbis reformszárnya - tudomásul vette: Magyarország olyan híd óhajt lenni a Kelet és a Nyugat között, amely mindkét pártban erős hídfőállással rendelkezik. A lap úgy véli, mintha Moszkvából - bár láthatatlan módon - rá is bólintottak volna a magyar döntésre. A lap ezt a magyaroknak kedvező moszkvai álláspontot azzal a feltételezéssel indokolja, hogy Moszkvának kedvesebb az olyan szövetséges, amely elfordult a lejáratott üdvtanoktól, és már a gyógyulás útjára tért, mint az a szövetséges, amelytől mint a szocialista tábor határának őrzőjétől, elfutnak az újoncok. A tekintélyes, konzervatív lap gyors vezetésváltásban vélné felfedezni az NDK számára adódó megoldást. Ha az általa a ,,német Brezsnyevnek,, nevezett Erich Honecker párt- és állami vezetőt - egy ,,német Csernyenko,, kihagyásával - valóban egy ,,német Gorbacsov,, követné, akkor ténylegesen felcsillana a remény. Bizton számíthatna arra is, hogy a másik német állam türelmesen várna a kibontakozásra, hiszen Bonn - minden kelet-berlini állítással ellentétben - soha nem kívánna beavatkozni a másik német állam belügyeibe. Legfeljebb megmarad a tanácsoknál és a jószándékú baráti figyelmeztetéseknél. A Westdeutsche Allgemeine Zeitung is vezércikkben állapítja meg, az NDK bízhat abban, hogy Bonn és a Nyugat nem akarja sarkaiból kiemelni. Ezt talán még határozottabban is ki kellene fejteni, nehogy elmaradjanak az NDK-ban az immáron nagyon is esedékes reformok a vezetésnek az állami lét állítólagos veszélyeztetettségétől való félelmében. +++
1989. szeptember 12., kedd 15:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|