Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

Mazowiecki expozéja - külpolitika (1. rész)

Zsebesi Zsolt, az MTI tudósítója jelenti:
Varsó, 1989. szeptember 12. kedd (MTI-tud.) - Mazowiecki rövid rosszulléte után, mintegy félórás szünetet követően nagy részletességgel szólt kormánya külpolitikai filozófiájáról.

A lengyel fejlődés nem jelent veszélyt egyetlen államra nézve
sem, nem ássa alá a nemzetközi biztonságot - hangsúlyozta
Mazowiecki. Úgy vélekedett, hogy Lengyelország nemzetközi helyzetét
az elmúlt négy évtizedben a nemzetközi feszültség és a nemzetközi
konfliktusok határozták meg. Ma, a hidegháború végén, lehetőség
kínálkozik a lengyel nemzeti törekvések megvalósítására.
Lengyelország részt kíván vállalni az új Európa megteremtésében, a
háború után kialakult, mára anakronisztikussá vált megosztottság
felszámolásában.

    Az európai biztonság jövőjét - hangsúlyozta - Lengyelország csak
a jelenlegi határok között tartja elképzelhetőnek, a határok
nyitottsága mellett. Varsó minden lehetőséget ki akar használni, ami
a létező európai integrációs szervezetekben rejlik. Hangsúlyozta
ugyanakkor: a lengyel politikai nyitás Európa felé nem jelenti az
eddigi kapcsolatrenszer és az eddig vállalt kötelezettségek
felrúgását. ,,Amikor azt hangsúlyozzuk, hogy Lengyelország
tiszteletben fogja tartani szövetségesi elkötelezettségeit, akkor
nem a szövetségesek megnyugtatását célzó taktikáról van szó. Ez
Lengyelország alapvető érdekeinek figyelembevételén, a nemzetközi
helyzet alapos elemzésén nyugszik. Ha eljön az a nap, amikor az
európai biztonság nem igényli majd a katonai blokkok fenntartását,
Lengyelország üdvözölni fogja e blokkok felszámolását. Reméljük,
erre sor kerül. Ma azonban létfontosságú - hangsúlyozta -, hogy
minden katonai szerződés, szövetségi rendszer egyedül a résztvevő
országok külső biztonságának szavatolását szolgálja, és ne azok
belső gazdasági és politikai rendjét. Üdvözölünk minden olyan
megnyilvánulást, ami azt igazolja, hogy a katonai szövetségi
rendszer ilyen értelmezése kerül előtérbe Kelet-Európában. Bármilyen
politikai orientációjú kormány is kerül hatalomra, annak tekintettel
kell lennie a lengyel állam alapvető érdekeire, semmit sem szabad
lerombolni - mondotta -, ami eddig is a lengyel állam biztonságát
garantálta. A lengyel kormány mindent el fog követni, hogy belső
nehézségeinek leküzdésével az európai biztonság stabil tényezője
lehessen,, - jelentette ki. (folyt.)


1989. szeptember 12., kedd 14:34


Vissza »


Mazowiecki expozéja - külpolitika (2. rész)

Mazowiecki külön és részletesen kifejtette, milyen elvi alapokra
kívánja helyezni kormánya kapcsolatait a Szovjetunióval. Ezzel
összefüggésben kiemelte: ,,Elterjedt az a nézet, amit az eddigi
uralkodó kormánykörök terjesztettek, hogy a lengyel-szovjet
kapcsolatokat a közös ideológiai-doktrinális elvek határozzák meg,
és csak ezen ideológiai-doktrinális elvek közössége garantálja
Lengyelország részéről a kétoldalú szovjet-lengyel barátsági
megállapodás betartását. E tézist megkérdőjelezte a lengyel ellenzék
egy része. Egy szuparhatalom, mint a Szovjetunió és egy közepes
nagyságú ország, mint Lengyelország viszonya önmagában összetett
probléma - fejtette ki Mazowiecki. Egy nagyhatalom általában az
általa meghatározott biztonsági szféra fenntartására törekszik
határainál, ami a gyakorlatban saját befolyási övezetét jelenti. E
kérdés értelmes megközelítésével olyan megoldást kell találni, amely
egy részről figyelembe veszi a nagyhatalom érdekeit, másrészről
tiszteletben tartja a lengyel állam szuverenitását, a lengyelek
teljes szabadságát belső rendjük kialakításában.,,

    Az új lengyel kormány - szögezte le Mazowiecki - olyan
szövetségesi kapcsolatokat kíván a Szovjetunióval, amelyek az
egyenlő jogokon és a szuverenitás tiszteletben tartásán alapulnak. A
lengyel-szovjet szövetség ereje nő, ha azzal azonosul a lengyel
társadalom. Ma - jelentette ki - kedvező feltételek jöttek létre
ehhez. Egy ilyen szövetség megnyithatja az utat a két ország népei
közeledéséhez, megbékéléséhez, pontot lehet tenni a múlt ma is
kísértő rossz tapasztalataira, ami előremutató, történelmi fejlemény
lehetne.,,, - mondotta.

    Mazowiecki messzemenő együttműködési ajánlattal fordult a
Lengyelországgal szomszédos többi országhoz, Csehszlovákiához és az
NDK-hoz. Ezekkel az országokkal - mondotta - Lengyelország
szélesíteni kívánja kapcsolatait, amelyek nem korlátozódhatnak egy
kiválasztott politikai csoportra, politikai erőre. (folyt.)


1989. szeptember 12., kedd 14:40


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Mazowiecki expozéja - külpolitika (3. rész)

Jelezte: kormánya minden erővel azon lesz, hogy módosítsa az
eddigi kormányző erő nem mindig racionális külpolitikáját. Be akarja
hozni a lemaradást a kapcsolatok terén az európai államokkal,
mindenekelőtt az Európai Közösségek országaival és az Egyesült
Államokkal szemben. A diplomáciai kapcsolatok felvételét ígérte
azokkal az országokkal, amelyekkel azok megszakadtak. A fordulat
szükségességéről beszélt a lengyel-NSZK viszonyban, mivel a két
ország társadalma jóval tovább jutott, mint a két ország kormányai a
megbékélés útján. Mindenekelőtt a gazdasági együttműködés
kiszélesedését reméli az új lengyel kormány, de szeretné, ha olyan
megbékélés születne Lengyelország és az NSZK között, mint Bonn és
Párizs között.

    Végezetül arról beszélt, hogy a háború után a lengyelek úgy
vélekedtek: a Nyugat elhagyta őket, beleegyezve a lengyel
szuverenitás korlátozott voltába. Mára eljött az idő - vélekedett -
Lengyelország és a nyugati államok viszonyának átértékeléséhez.

    ,,A teljes körű lengyel nyitás Nyugat felé nem valósulhat meg
anélkül, hogy a másik fél megértés ne tanúsítson a lengyel
törekvések és problémák iránt.,, Utalva Lengyelország hatalmas
külföldi adósságaira, Mazowiecki a nyugati országok megértését és
támogatását kérte, arra figyelmeztetve, hogy ennek nem csak
gazdasági jelentősége van, de meghatározó lehet a Lengyelországban
zajló változások sikerére, az egész európai helyzetre.

    Expozéjának végén Mazowiecki ismertette a már korábban
nyilvánosságra hozott kormánylistát és kérte a parlamentet: a listát
egyben szavazza meg. Végezetül ígéretet tett arra, hogy a
Szolidaritás, a Parasztpárt és a demokraták koalíciós kormánya -
amelyben a LEMP is fontos miniszteri tárcák birtokosa - ,,Isten
segedelmével,, úrrá lesz az ország nehézségein. +++


1989. szeptember 12., kedd 14:50


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD