|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Mazowiecki expozéja - külpolitika (1. rész)
|
Zsebesi Zsolt, az MTI tudósítója jelenti:
Varsó, 1989. szeptember 12. kedd (MTI-tud.) - Mazowiecki rövid rosszulléte után, mintegy félórás szünetet követően nagy részletességgel szólt kormánya külpolitikai filozófiájáról.
A lengyel fejlődés nem jelent veszélyt egyetlen államra nézve sem, nem ássa alá a nemzetközi biztonságot - hangsúlyozta Mazowiecki. Úgy vélekedett, hogy Lengyelország nemzetközi helyzetét az elmúlt négy évtizedben a nemzetközi feszültség és a nemzetközi konfliktusok határozták meg. Ma, a hidegháború végén, lehetőség kínálkozik a lengyel nemzeti törekvések megvalósítására. Lengyelország részt kíván vállalni az új Európa megteremtésében, a háború után kialakult, mára anakronisztikussá vált megosztottság felszámolásában. Az európai biztonság jövőjét - hangsúlyozta - Lengyelország csak a jelenlegi határok között tartja elképzelhetőnek, a határok nyitottsága mellett. Varsó minden lehetőséget ki akar használni, ami a létező európai integrációs szervezetekben rejlik. Hangsúlyozta ugyanakkor: a lengyel politikai nyitás Európa felé nem jelenti az eddigi kapcsolatrenszer és az eddig vállalt kötelezettségek felrúgását. ,,Amikor azt hangsúlyozzuk, hogy Lengyelország tiszteletben fogja tartani szövetségesi elkötelezettségeit, akkor nem a szövetségesek megnyugtatását célzó taktikáról van szó. Ez Lengyelország alapvető érdekeinek figyelembevételén, a nemzetközi helyzet alapos elemzésén nyugszik. Ha eljön az a nap, amikor az európai biztonság nem igényli majd a katonai blokkok fenntartását, Lengyelország üdvözölni fogja e blokkok felszámolását. Reméljük, erre sor kerül. Ma azonban létfontosságú - hangsúlyozta -, hogy minden katonai szerződés, szövetségi rendszer egyedül a résztvevő országok külső biztonságának szavatolását szolgálja, és ne azok belső gazdasági és politikai rendjét. Üdvözölünk minden olyan megnyilvánulást, ami azt igazolja, hogy a katonai szövetségi rendszer ilyen értelmezése kerül előtérbe Kelet-Európában. Bármilyen politikai orientációjú kormány is kerül hatalomra, annak tekintettel kell lennie a lengyel állam alapvető érdekeire, semmit sem szabad lerombolni - mondotta -, ami eddig is a lengyel állam biztonságát garantálta. A lengyel kormány mindent el fog követni, hogy belső nehézségeinek leküzdésével az európai biztonság stabil tényezője lehessen,, - jelentette ki. (folyt.)
1989. szeptember 12., kedd 14:34
|
Vissza »
|
|
Mazowiecki expozéja - külpolitika (2. rész)
|
Mazowiecki külön és részletesen kifejtette, milyen elvi alapokra kívánja helyezni kormánya kapcsolatait a Szovjetunióval. Ezzel összefüggésben kiemelte: ,,Elterjedt az a nézet, amit az eddigi uralkodó kormánykörök terjesztettek, hogy a lengyel-szovjet kapcsolatokat a közös ideológiai-doktrinális elvek határozzák meg, és csak ezen ideológiai-doktrinális elvek közössége garantálja Lengyelország részéről a kétoldalú szovjet-lengyel barátsági megállapodás betartását. E tézist megkérdőjelezte a lengyel ellenzék egy része. Egy szuparhatalom, mint a Szovjetunió és egy közepes nagyságú ország, mint Lengyelország viszonya önmagában összetett probléma - fejtette ki Mazowiecki. Egy nagyhatalom általában az általa meghatározott biztonsági szféra fenntartására törekszik határainál, ami a gyakorlatban saját befolyási övezetét jelenti. E kérdés értelmes megközelítésével olyan megoldást kell találni, amely egy részről figyelembe veszi a nagyhatalom érdekeit, másrészről tiszteletben tartja a lengyel állam szuverenitását, a lengyelek teljes szabadságát belső rendjük kialakításában.,, Az új lengyel kormány - szögezte le Mazowiecki - olyan szövetségesi kapcsolatokat kíván a Szovjetunióval, amelyek az egyenlő jogokon és a szuverenitás tiszteletben tartásán alapulnak. A lengyel-szovjet szövetség ereje nő, ha azzal azonosul a lengyel társadalom. Ma - jelentette ki - kedvező feltételek jöttek létre ehhez. Egy ilyen szövetség megnyithatja az utat a két ország népei közeledéséhez, megbékéléséhez, pontot lehet tenni a múlt ma is kísértő rossz tapasztalataira, ami előremutató, történelmi fejlemény lehetne.,,, - mondotta. Mazowiecki messzemenő együttműködési ajánlattal fordult a Lengyelországgal szomszédos többi országhoz, Csehszlovákiához és az NDK-hoz. Ezekkel az országokkal - mondotta - Lengyelország szélesíteni kívánja kapcsolatait, amelyek nem korlátozódhatnak egy kiválasztott politikai csoportra, politikai erőre. (folyt.)
1989. szeptember 12., kedd 14:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Mazowiecki expozéja - külpolitika (3. rész)
|
Jelezte: kormánya minden erővel azon lesz, hogy módosítsa az eddigi kormányző erő nem mindig racionális külpolitikáját. Be akarja hozni a lemaradást a kapcsolatok terén az európai államokkal, mindenekelőtt az Európai Közösségek országaival és az Egyesült Államokkal szemben. A diplomáciai kapcsolatok felvételét ígérte azokkal az országokkal, amelyekkel azok megszakadtak. A fordulat szükségességéről beszélt a lengyel-NSZK viszonyban, mivel a két ország társadalma jóval tovább jutott, mint a két ország kormányai a megbékélés útján. Mindenekelőtt a gazdasági együttműködés kiszélesedését reméli az új lengyel kormány, de szeretné, ha olyan megbékélés születne Lengyelország és az NSZK között, mint Bonn és Párizs között. Végezetül arról beszélt, hogy a háború után a lengyelek úgy vélekedtek: a Nyugat elhagyta őket, beleegyezve a lengyel szuverenitás korlátozott voltába. Mára eljött az idő - vélekedett - Lengyelország és a nyugati államok viszonyának átértékeléséhez. ,,A teljes körű lengyel nyitás Nyugat felé nem valósulhat meg anélkül, hogy a másik fél megértés ne tanúsítson a lengyel törekvések és problémák iránt.,, Utalva Lengyelország hatalmas külföldi adósságaira, Mazowiecki a nyugati országok megértését és támogatását kérte, arra figyelmeztetve, hogy ennek nem csak gazdasági jelentősége van, de meghatározó lehet a Lengyelországban zajló változások sikerére, az egész európai helyzetre. Expozéjának végén Mazowiecki ismertette a már korábban nyilvánosságra hozott kormánylistát és kérte a parlamentet: a listát egyben szavazza meg. Végezetül ígéretet tett arra, hogy a Szolidaritás, a Parasztpárt és a demokraták koalíciós kormánya - amelyben a LEMP is fontos miniszteri tárcák birtokosa - ,,Isten segedelmével,, úrrá lesz az ország nehézségein. +++
1989. szeptember 12., kedd 14:50
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|