 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
 |
Menekültek - francia tájékoztatás
|
Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti:
Párizs, 1989. szeptember 13. kedd (MTI-tud) - Továbbra is vezető téma a francia tömegtájékoztatásban az NDK-menekültek távozása Magyarországról. Hétfőn este például a négy fontosabb televíziós adó közül kettő az erről szóló jelentésekkel indult, kettő nemzetközi hírei elejére szerkesztette a beszámolókat. A különböző rádiók híradásaiban is vezető helyen szerepelt a téma, több rádióadó kért interjút Palotás Rezsőtől, hazánk párizsi nagykövetétől. A kedd reggeli lapok továbbra is első oldalon induló fényképes tudósításokat közölnek. A Libération például nem kevesebb mint hat, kis alakú oldalt szentelt a beszámolóknak, riportoknak, elemzéseknek.
A kommentárok túlnyomó része az NDK helyzetével, magatartásával,
a menekültkérdés gazdasági kihatásaival és főként a két Németország
összehasonlításával, az újraegyesítés kérdésével foglalkozik. Szinte
kivétel nélkül minden lap elemzi azonban a magyar álláspontot is. A
jelentések bőven idézik Horn Gyula külügyminiszter vasárnapi
megállapításait és egyöntetűen arra a következtetésre jutnak, hogy
Magyarorszság kényszerhelyzetben engedte az NDK-állampolgárok
távozását, mivel erről a két német állam nem tudott megegyezni.
Ugyanakkor azonban azt is megemlítik, hogy a döntés ellentétes az
NDK-val korábban megkötött megállapodásokkal, és nehézségeket okoz a
két ország viszonyában.
,,Magyarország újabb lépést tett a Nyugat felé - írja kedden a
Le Figaro. - A reformok órájában végső soron úgy döntött, hogy
többet nyerhet a tőkés óriásnál, az NSZK-nál, mint amennyit veszthet
a szocialista ortodoxia cerberusánál, az NDK-nál,,. A Libération
szerint a magyar kormány ,,elegendő időt adott az NDK-nak,, a
rendezésre, mielőtt meghozta döntését, mivel menteni akarta a
menthetőt a ,testvéri, Németországgal fennálló kapcsolataiban.
Nyilvánvaló kockázatot vállalt viszont azzal, hogy határozottan
szembekerült szövetségesével a Varsói Szerződésben és második
legnagyobb szocialista kereskedelmi partnerével. Tisztában van azzal
a veszéllyel, hogy elszigetelődik,, - hangoztatja a lap.
Egy másik cikkében a Libération úgy vélekedik, hogy ,,a reformok
útján haladó Magyarország viszonya hagyományos partnereivel néhány
hónap alatt súlyosan megromlott. Jéghideg a viszony Nicolae
Ceausescu Romániájával, akit azzal vádolnak, hogy üldözi az erdélyi
magyarságot, konfliktusba került Csehszlovákiával a dunai gátépítés
feladása miatt, és most nyíltan ellenségessé vált a viszony az
NDK-val is,,. (folyt.)
1989. szeptember 12., kedd 12:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|