|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Kommentár a magyar döntésről
|
---------------------------- Köln, 1989. szeptember 11. (DLF, Késő esti adás) - A magyar kormány az NDK menekültek kiutazásának engedélyezésével minden eddigi gazdasági és politikai döntésénél is egyértelműbben tett hitvallást a nyugati elvek mellett. Ez igen bátor lépés egy olyan állam részéről, melyet továbbra is szerződések kötnek a Varsói Szerződés tagországaihoz. Ebben a felismerésben kell keresnünk az okot, hogy miért habozott olyan sokáig Budapest. Munkatársunk kommentárját olvassuk fel: - A magyar kormány tegnap esti nyilatkozatából kiderül, hogy a döntés igen nehezen született meg. Ezzel mindenesetre nyugati szemszögből Magyarország annak a kelet-európai reformmozgalomnak az élén áll, mely levonja a következtetéseket a blokkon belüli ómódi receptek kudarcából. Bármennyire is üdvözlendő ez a tény, nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt, hogy Magyarország a szocialista szövetséges partnerekkel való viszonyában pillanatnyilag fel sem mérhető kockázaatot vállalt magára. Ezt nemcsak az igen éles keletnémet reakció támasztja alá. Az NDK ugyanis nemcsak a nemzetközi szerződések megsértéséről, hanem a belügyekbe történő beavatkozásról is beszél. Magyarország külpolitikai helyzetének elemzése is jól mutatja a kockázat mértékét. A magyarok az NDK-n kívül Csehszlovákiával és Romániával is hadilábon állnak. A feszültséget nem az ideológiai kérdések okozzák, hanem sokkal inkább az emberek javát szolgáló politika. Ha egy pillantást vetünk Romániára, akkor megtaláltuk a jelenlegi magyar eljárás kulcsát. (folyt.)
1989. szeptember 11., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Kommentár a magyar döntésről - 1. folyt.
|
Budapest a Romániából érkező magyar menekültekkel kapcsolatos felfogását a humanitásról a Magyarországon tartózkodó NDK-sokat illetően is érvényesítette. Éppen ezért a magyar kormány nagyobb fontosságot tulajdonított az emberi jog általánosan érvényben lévő nemzetközi elveinek, mint az NDK-val 1969-ben kötött tömbön belüli megállapodásának. Az 1969-es szerződés értelmében a keletnémet turisták nem utazhatnak ki egy harmadik országba. Magyarország egyértelműen előnyben részesítette az ENSZ emberi jogokról szóló egyezményeit, valamint a helsinki folyamat megállapodásait - és ezzel hidat vert a két tömböt elválasztó szakadék felett. A kelet-európai reformfolyamat szellemében ez teljesen következetes lépés. Ha valaki egyszer már a szabadság mellett dönt, akkor ezt nem hajthatja végre apránként. Egy bátor és jövőbe mutató lépéssel kell tiszta vizet önteni a pohárba. A nyugatnémet kormány máris egyértelműen kinyilvánította, hogy teljesen tisztában van azzal, milyen nagy horderejű a magyar kormány döntése - éppen a többi szocialista állam magatartását illetően. Bonn nem pénzzel fogja honorálni ezt a döntést - mint más megegyezés esetében, így Romániával és az NDK-val. Az ilyen gyakorlat méltatlan a civilizált államokhoz. És ezért Kelet-Berlin, illetve Bukarest megérdemli a kritikát. Bonn politikai és gazdasági támogatására azonban rászolgáltak a magyarok. +++
1989. szeptember 11., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|