|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Keletnémetek Nyugat felé 1. rész
|
1989. szeptember 11. hétfő (MTI/Reuter/DPA/AP) - Az éjfél utáni első három órában ezerkétszáz keletnémet hagyta el Magyarországot a hegyeshalom-nickelsdorfi közúti határátkelőhelyen. Az osztrák területre gépkocsival érkezők száz márka értékű benzinjegyet, autóstérképet és élelmet kapnak. Hajnali becslések szerint mintegy tízezer keletnémet áttelepülőre számítanak az NSZK-ban, miután a magyar kormány lehetővé tette Nyugatra távozásukat. A busszal és vonattal útrakelőket zömmel délutánra várják Nyugat-Németországba.
Érthető módon nem Trabanttal, hanem japán sportkocsival érkezett meg az NSZK-ba az első, Magyarországról útjára engedett keletnémet áttelepülő. Hétfőn, hajnali három óra öt perckor, a Passau melletti Subennél a 39 éves Gerhard Meyer kelet-berlini kantinos tévékamerák és vakuk össztüzében vette át vadonatúj nyugatnémet útlevelét. A freilassingi osztrák-nyugatnémet határátkelőhelyen az NSZK határőrsége is ingyenes benzinjegyeket oszt az érkezőknek. A Piding melletti benzinkútnál lehetővé tették, hogy a kétütemű járművek keverék üzemanyagot tankoljanak. A Vöröskereszt ötven márka gyorssegélyt ad minden egyes személynek. Szabad a választás: útra lehet kelni az NSZK-ban élő rokonokhoz, ismerősökhöz, vagy ideiglenes jelleggel be lehet költözni valamelyik bajor menekülttáborba, ahol német alapossággal készítettek elő minden szükségest a Nyugatra érkezők számára. Itt némi zsebpénzt is kapnak az áttelepülők. Csak egy-két napig maradnak a bajor táborokban: igyekeznek majd gyorsan elosztani őket a különböző tartományokban. Horn Gyula magyar külügyminiszter az ORF osztrák állami rádió- és tévétársaságnak adott interjújában - a magyar lépés indoklásaként - egyebek közt leszögezte: államközi szerződések nem lehetnek erősebbek a sokoldalú nemzetközi egyezményeknél. Elmondta, hogy a kialakult, feszült helyzetből Magyarország számára hetek óta csak hátrányok származtak. Sajnálattal állapította meg, hogy a Varsói Szerződésen belül csak kevés megértés mutatkozik a magyar döntés iránt. Magyarország számára azonban fontos, hogy ,,a Szovjetunióban is egyre többen gondolkodnak úgy, mint mi,, - fűzte hozzá, és leszögezte: Magyarország szuverén módon cselekszik, még akkor is, ha ezzel esetleg nem értenek egyet mások. (folyt. köv.)
1989. szeptember 11., hétfő 08:06
|
Vissza »
|
|
Keletnémetek Nyugat felé 2. rész
|
Alois Mock osztrák külügyminiszter elégedettségét hangoztatta a magyar kormány döntése fölött. Mintegy kiegészítve Horn Gyula szavait a kétoldalú és a többoldalú nemzetközi kötelezettségvállalások egymáshoz való viszonyával kapcsolatban, Mock megállapította: Budapest magatartása összhangban áll az emberi jogok ENSZ által elfogadott chartájával, amely alapvető jogként ismeri el a kiutazás jogát. Max Streibl bajor kormányfő politikailag bátor, emberileg helyes lépésnek nevezte a magyar kormány döntését. A nyugati hírügynökségek számára a keletnémetek kiengedése jelenti a hétfő reggel fő témáját. Részletes beszámolókban ismertetik a magyar bejelentést, a nyugatnémet és az osztrák vezetés méltató megállapításait, valamint az NDK hírügynökségének elítélő közleményét. Nem hiányzik a tudósításokból a színes ,,életkép-elem,,: a határátkelőhelyeken kialakult kavalkád - és helyenkénti káosz - leírása, egyes áttelepülők személyes sorsának, motivációjának bemutatása sem. Megtudható a tudósításokból, hogy a gyermekek tejcsokoládét kaptak; a mamáknak virágcsokrokat nyújtottak át; a többszáz kilométeres vezetés - és többhetes táborélet - feszültsége után megkönnyebbülő családapák pedig a férfias kézszorítás mellett bürokráciamentes ügyintézésben részesültek. A TASZSZ szovjet hírügynökség - budapesti keltezésű tudósításában - kommentár nélkül, tárgyszerűen számolt be a magyar kormány döntéséről. A Reuter brit hírügynökség - saját értékelésként - megállapítja: Budapest döntése súlyos csalódást jelent a kelet-berlini vezetés számára, amely konokul ellenáll annak, hogy olyan politikai reformokat valósítson meg, amilyenek élére Gorbacsov állt a Szovjetunióban. Az AP amerikai hírügynökség szerint a magyar döntés a legnagyobb méretű keletnémet kivándorlási hullámnak nyitott szabad utat a berlini fal 1961-es megépítése óta. Magyarország - miközben nyugatnémet pénzügyi támogatásra tart igényt, hogy életet leheljen haldokló gazdaságába - az első olyan varsói szerződésbeli ország lett, amely egy NATO-ország mellé áll, és engedi Nyugatra menekülni egyik kommunista szövetségesének polgárait - írja az AP. +++
1989. szeptember 11., hétfő 08:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|