|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
NSZK: Genscher - Magyarország - NDK-menekültek
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1989. szeptember 8. péntek (MTI-tud.) - Szilárdan megbízom a magyar vezetésben, abban, hogy sikerül humanitárius megoldást találni a Magyarországon tartózkodó keletnémet menekültek kérdésében. S annak alapján, amit tegnap hallottunk a budapesti Minisztertanács ülése után, azzal számolhatunk, hogy erre az elkövetkező napokban sor kerülhet. Ez a magyar kormány saját, szuverén döntése lesz. Ezt hangoztatta péntek délutáni tévényilatkozatában Hans-Dietrich Genscher, az NSZK alkancellárja és külügyminisztere.
A nyugatnémet államférfi az ARD tévétársaságnak nyilatkozva újfent tisztázta, hogy a menekültek kiutazásának ügyében nincs semmiféle egyezkedés az NSZK és Magyarország között, és utóbbi soha nem is kapcsolta össze a gazdasági segítség kérdését a kiutazás problémájával. Magyarország ezt humanitárius kérdésnek tekinti. Genscher mindamellett emlékeztetett arra a nyugatnémet felfogásra, hogy Bonn ugyanúgy támogatni kívánja a magyarországi reformirányvonalat, miként a többi kelet-európai reformer fáradozásait is. Ez az NSZK jól felfogott érdeke. Mi nem fizettethetjük meg a reformerekkel elődeik hibáit, s kiváltképp méltányolnunk kell azt a körülményt, hogy a mi biztonságunk szilárdabb, ha tőlünk keletre is demokráciák helyezkednek el - érvelt Genscher. A hosszabb betegszabadság után hivatalosan csak hétfőn munkába álló miniszter azt tanácsolta az NDK vezetésének, hogy ne iktassa ki önmagát a fejlődésnek abból a reformirányzatából, amely a Varsói Szerződés némely más tagállamában tapasztalható. Egyébiránt a megoszthatatlan német nemzet kérdését éppen ezekben a napokban ismét napirendre tűzi az NDK ifjúsága - jegyezte meg. Ezen Genscher azt értette, hogy a keletnémet fiatalok az önmegvalósításukhoz szükséges távlatok szavatolását várják el országuk vezetésétől, de semmiképpen sem korlátozást és gyámkodást. A miniszter szerint azonban a németek közeledése, együvétartozása csakis egy általános európai fejlődés folyamatában képzelhető el.+++
1989. szeptember 8., péntek 19:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|