|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Háromoldalú politikai tárgyalások (7. rész)
|
Az Ellenzéki Kerekasztal kompromisszumos javaslatot terjesztett elő azzal kapcsolatban, hogy milyen párttisztséget tölthetnek be a fegyveres erők tagjai. Ennek lényege, hogy a honvédség és a határőrség tagjai alapszervezeti vezetői tisztséget láthatnak el, míg a rendőrök csak a lakóterületükön vállalhatnak pártfunkciót. Pozsgay Imre jelentős javaslatnak minősítette ezt, s türelmet kért a válszt illetően. Emlékezetes, hogy az MSZMP eredeti javaslata szerint a fegyveres erők tagjai országos, megyei és kerületi szinten nem tölthetnek be funkciót. Ezt követően Orbán Viktor (EKA) felvetette, hogy a módosítandó büntető eljárási törvény miért nem a korábbi megállapodásnak megfelelően, december 1-jén lép életbe. Ő ugyanis úgy hallotta, hogy az új időpont 1990. március 1-je. Pozsgay Imre elmondta, hogy az MSZMP-nek semmiféle érdeke sem fűződik a hatálybalépés időpontjának módosításához, csupán szakmai, technikai kérdésről van szó. Orbán Viktor megjegyezte, hogy az EKA számára azért fontos a minél korábbi hatályba lépés, mert számukra aggodalmat keltene, ha a választási kampány ideje alatt még érvényben lenne a korábbi törvény. Pozsgay Imre támogatta a minél korábbi hatályba lépés lehetőségének megteremtését. Hankis Elemér (EKA) javasolta, hogy a televízió már ezen a héten adjon vitaműsort a háromoldalú tárgyalásokról. Ennek érdekében felszólítják a TV elnökét, hogy teremtse meg ezt a lehetőséget. A javaslatot a másik két fél is támogatta, s megegyeztek abban, hogy az első ilyen műsor a választási törvényről szól majd. A középszintű háromoldalú tárgyalások pénteken folytatódnak. (MTI)
1989. szeptember 6., szerda 22:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|