|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Háromoldalú politikai tárgyalások (1. rész)
|
1989. szeptember 6., - A SZOT plénuma megerősítette, hogy a szakszervezetek küldöttsége nem vehet részt csupán megállapodások terheit viselő, azonban valós jogokkal nem rendelkező szervezetként a háromoldalú tárgyalásokon.
A nyilatkozatot Nagy Imre, a harmadik oldal tárgyalóküldöttségének vezetője ismertette a középszintű politikai érdekegyeztető tárgyalásokon, szerdán délután a Parlamentben. A nyilatkozat rámutat: a SZOT plénuma nagyra értékeli a Jószolgálati Bizottság deklarációját, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a konfliktus feloldása csak a Politikai Egyeztető Bizottság ülésén történhet, a korábban kifejtett álláspontok újraértékelésével. Pozsgay Imre, az MSZMP delegációjának vezetője a nyilatkozattal kapcsolatban megjegyezte: ez nem zárja ki a lehetőségét annak, hogy a SZOT visszatérjen a tárgyalásokhoz. Az EKA nevében Szabad György kifejtette: az ellenzék vélemenye szerint mindhárom oldal egyenrangú félként vesz részt a tárgyalásokon. Idézte a három oldal által aláírt megállapodást, amely szerint a harmadikként felsorolt társadalmi szervezetek, mozgalmak támogatják az MSZMP és az EKA konstruktív párbeszédre, megegyezésre jutását. Ez az EKA véleménye szerint azt jelenti, hogy a harmadik oldal nem kívánja akadályozni az MSZMP és az ellenzék megegyezését. Nagy Imre ezután kérdést tett fel az EKA képviselőinek, miszerint az Ellenzéki Kerekasztalnak van-e kifogása a harmadik oldal szereplésével kapcsolatosan. Megemlítette, hogy a harmadik oldal a megbeszéléseken számos kompromisszumos javaslattal segítette a munka előrehaladását. Erre válaszul Szabad György kifejtette: az EKA-nak nem volt és nincs is oka kifogást emelni a harmadik oldal általános magatartásával szemben. Nem értékelte úgy a harmadik oldal magatartását, hogy az ellentétes a július 10-i alapmegállapodással, mindössze annyit tett szóvá, hogy a SZOT ne értelmezze az alapmegállapodást kiterjesztő módon. Ezt követően Huszár István (harmadik oldal) úgy vélekedett, hogy a Jószolgálati Bizottság keddi nyilatkozatának szellemében konszenzust lehet kialakítani, és nyitva áll az út a SZOT visszatéréséhez. A háromoldalú középszintű megbeszélésen, amelyen szerdán első alkalommal voltak jelen megfigyelőként a parlamenti bizottságok képviselői, először a választójogi törvénnyel összefüggő nyitott kérdéseket tekintették át. (folyt.köv.)
1989. szeptember 6., szerda 18:44
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|