|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
A pártszakadás esélyeiről
|
------------------------- London, 1989. szeptember 4. (BBC, Panoráma) - Pénteken Budapesten ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága. Mindeddig kevés részlet szivárgott ki a napirendi kérdésekről, de a reformkörök hétvégi találkozóján elhangzottakból arra következtethetünk, hogy Pozsgay Imrét támadás érte, amiért - úgymond - behódolt az ellenzék követeléseinek és elvben hozzájárult ahhoz, hogy a párt vonuljon ki a munkahelyekről. Egyre inkább nyilvánvalóbbá válik, hogy küszöbön áll a párt két, vagy több frakcióra bomlása. Pártos Gábor, a BBC hírmagyarázója írásában a reformkörök találkozóján elhangzottakkal, illetve a pártszakadás lehetséges következményeivel foglalkozik: - Pozsgay Imre nem első ízben kerül a viták kereszttüzébe, hiszen a Politikai Bizottságba való bekerülése óta már többször sikerült magára vonnia a konzervatívok haragját. A párt reformköreinek kétnapos találkozóján most a fundamentalistákat azokhoz az intoleráns inkvizítorokhoz hasonlította, akik mindenáron ragaszkodnak a tételhez, miszerint a Föld lapos. Az MSZMP-n belüli szakadék egyre mélyül. A hétvégi konferencián a radikális reformkörök jóváhagyták a párt kongresszusi programtervezetét, mely azt célozza, hogy az MSZMP nyugati stílusú szociáldemokrata párttá alakuljon át. Az október elején tartandó pártkongresszuson azonban nem vehető bizonyosra a reformerők túlsúlya. Ámbár a párt élén Pozsgay, Nyers Rezső és Németh Miklós személyében közismert reformerek állnak, a derékhadat továbbra is a konzervatívok alkotják. (folyt.)
1989. szeptember 4., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Pártszakadás - 1. folyt.
|
Németh Miklós ezért is szólította fel távozásra mindazokat, akik nem képesek azonosulni az új pártvonallal. Síkra szállt amellett is, hogy a hitelüket vesztett tisztségviselők távozzanak hivatalukból. A miniszterelnök felszólítása kissé késedelmesen hangzott el, hiszen az elmúlt másfél évben tízezrek léptek ki az egyre liberálisabb elveket hirdető pártból. A kemény vonal hívei a párton belül megalakították a marxista egységplatformot és létrejött a Munkások Marxista-leninista Pártja. Véletlen egybeesés folytán a hét végén tartotta találkozóját a Münnich Ferenc Társaság is, ahová a párt négyesfogatának egyetlen tagja sem ment el ugyan, de Grósz Károly üdvözlő üzenetet juttatott el a szervezehez. Amennyiben a konzervatívok vereséget szenvednek az októberi kongresszuson, az említett szervezetek alkothatják majd a kiszakadó keményvonalasok gyűjtőhelyét. Sok múlik Grósz Károlyon, aki nem vett részt a reformkörök találkozóján, és múlt pénteki nyilatkozatában kifejtette: hibát követett el, amikor február megakadályozta a párt kettéválását. Akkor a párt Központi Bizottsága elfogadta Pozsgay javaslatát: a többpártrendszer bevezetését és a közelmúlt történelmi eseményeinek felülvizsgálatát illetően. Grósz Károly mostani nyilatkozata azt sugallja, hogy amennyiben a párt főtitkára akkor határozottan fellép Pozsgay ellen, olyan pillanatban ment volna végbe a pártszakadás, amikor a fundamentalisták méginkább nyeregben voltak. Hatalmi bázisának zsugorodása láttán pedig Grósz Károly egyre többször utal arra, hogy lemondani készül hivataláról. A jelenleg finnországi látogatáson tartózkodó pártfőtitkár azonban csak mostani megbízatásától kíván megszabadulni, és úgy nyilatkozott, hogy továbbra is a pártvezetésben kíván működni. (folyt.)
1989. szeptember 4., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Pártszakadás - 2. folyt.
|
Ha azonban a kongresszuson a konzervatívok kerekednek felül, akkor Pozsgay vezetésével a radikálisok nyilván kiválnak a pártból, és megalakítják saját, szociáldemokrata stílusú pártjukat. Bizton tudhatják, hogy választási esélyeik megnövekednek, amennyiben sikerül megszabadulniuk a konzervatívok ballasztjától. A reformerek győzelme esetén a keményvonal hívei azért akarnak a párton belül maradni, hogy a választási eredmények jótékony hatását élvezhessék. De előfordulhat, hogy Grósz Károlyra tekintenek majd, akitől azt remélik, hogy egy ortodox kommunista párt megalakításával, az ő vezetése alatt majd megindulnak előre, jobban mondva: vissza a múltba. +++
1989. szeptember 4., hétfő
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|