 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
 |
Megkezdődött az MSZMP Reformköreinek II. országos tanácskozása (4. rész)
|
Megmutatkozott annak az eredménye, hogy az MSZMP Központi
Bizottságának jelenlegi tagjait ,,értékelő,, bizalmi szavazás
rendezéséről a tanácskozás szervezői csak előzetesen adtak
tájékoztatást - ám akkor a nemzetközi sajtó révén hozták a világ
tudomására. Az MSZMP reformkörei II. országos tanácskozásának
küldötteit azonban úgy tűnik váratlanul érte a közvéleménykutatás
szándéka: a résztvevők alig fele szavazott valaki mellett vagy
ellen. A hivatalosan meg nem választott szavazatszámláló bizottság
mindössze annak a tiz KB-tagnak a nevét hozta nyilvánosságra, akikre
a legtöbben voksoltak. Ők abc sorrendben a következők: Berend T.
Iván, Csáki Csaba, Horn Gyula, Németh Miklós, Nyers Rezső, Ormos
Mária, Pozsgay Imre, Szűrös Mátyás, Tőkei Ferenc és Vastagh Pál.
Az MTI értesülése szerint ezen a listán először 25 név
szerepelt, de nem tudni kik és milyen felhatalmazás alapján úgy
döntöttek, hogy csak tiz nevet tárnak a nyilvánosság elé. A
szavazólapokat pedig már a tájékoztatás előtt megsemmisítették. Így
azt sem lehetett megtudni, kinek a neve maradt egyáltalán a listán,
kié nem, s javasoltak-e újabb személyeket. Arról sem szól a fáma,
hogy pontosan hányan szavaztak és a tíz politikus egyenként hány
voksot kapott.
A bizalmi szavazás egyébként a tanácskozás első napján délelőtt
zajlott le. Többen úgy vélekedtek, hogy a szavazás célja
félreérthető volt és így jónéhányan azoknak a nevét jelölték meg,
akiket nem akarnak látni tovább a Központi Bizottság soraiban.
(folyt.köv.)
1989. szeptember 2., szombat 17:41
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|