|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Megújulás - MSZBT
|
1989. szeptember 1., péntek - A Magyar-Szovjet Baráti Társaság meg akar újulni, és keresi helyét az átalakuló politikai intézményrendszerben - mondotta Bíró Gyula, az MSZBT főtitkára az MTI munkatársának adott nyilatkozatában. Várhatóan még az idén tisztújító országos értekezletet tartanak a mozgalom felfrissítése, fiatalítása érdekében. Azon munkálkodnak, hogy a baráti társaság a háború utáni nemzedék, a fiatalok számára is vonzóvá váljon. Kívánatosnak tartják, hogy a kollektívák mellett egyéni tagjai is legyenek az MSZBT-nek.
Bíró Gyula szólt arról is, hogy a napokban Apró Antallal, az MSZBT elnökével együtt Moszkvában tárgyalt az ottani társszervezettel. A megbeszéléseknek kedvező alaphangot adott, hogy a júliusi magyar-szovjet pártközi tárgyalások során Nyers Rezső, az MSZMP elnöke és Grósz Károly, az MSZMP főtitkára munkareggelin találkozott a Szovjet-Magyar Baráti Társaság vezetőivel. A tárgyalások alkalmával mindkét fél úgy ítélte meg, hogy a két ország népeinek barátsága tartós eleme az MSZMP nemzetközi törekvéseinek. Bíró Gyula elmondta: a mostani megbeszéléseknek az volt a célja, hogy megvitassák a baráti társaságok feladatait az átalakuló politikai intézményrendszerben. A magyarországi többpártrendszerben bizonyára a magyar-szovjet kapcsolatokban is megszűnik az MSZMP monopolhelyzete, hiszen az új pártok és mozgalmak is keresni fogják a kapcsolatot a Szovjetunióval. Ennek elősegítése érdekében az MSZBT a jövőben a közvetlen együttműködés építésére helyezi a hangsúlyt. Várhatóan előtérbe kerülnek a vállalatközi kapcsolatok, a szakmai tapasztalatcserék is. Bíró Gyula szerint a Szovjetunióban működő baráti társaság is átalakul; nagyobb önállóságot kapnak tagszervezetei, ezek ugyanis jelenleg csak Moszkván keresztül szervezhetik kapcsolataikat. A főtitkár elmondta, hogy az alakuló pártokkal, mozgalmakkal egyelőre még nincs kapcsolata az MSZBT-nek, de a közeljövőben megnyitják a Barátság Klubot, s ide kerekasztal-beszélgetésre hívják majd meg az új szervezeteket. A hazánkban élő örmények már kinyilvánították együttműködési szándékukat, s erősödik a kapcsolat az itt élő litvánokkal is. Az MSZBT azt is tervezi, hogy közreműködik a magyar hadifoglyok szovjetunióbeli emlékhelyének létesítésében. Bíró Gyula végül elmondta, hogy az MSZBT idei költségvetése mintegy 45-48 millió forint, ennek 90 százaléka állami támogatás. A baráti társaságnak közel 50 alkalmazottja van, köztük 20 politikai munkatárs. (MTI)
1989. augusztus 31., csütörtök 22:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|