Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

Politikai egyeztető tárgyalások (5. rész)

Az alkotmánymódosítással összefüggő kérdések sorában rövid vita
után megállapodtak abban, hogy a munka kiemelt szerepét nem
szükséges deklarálni. Ezt követően megtárgyalták, hogy mely
funkciókkal összeférhetetlen a képviselői státusz. Konszenzus van
abban, hogy nem lehetnek országgyűlési képviselők: az államfő, a
bírók, az ügyészek és a fegyveres testületek tagjai, valamint egyéb
államigazgatási szervek dolgozói. Utóbbiak körének meghatározását
azonban visszautalták a szakbizottsághoz. Némi vita után végül is
elfogadták az Ellenzéki Kerekasztalnak azt az érvelését, miszerint
nem lenne célszerű kizárni a parlamenti képviselők sorából a
minisztereket és az államtitkárokat. Antal József (EKA) ezzel
kapcsolatban azzal érvelt, hogy ha a minisztereket és
államtitkárokat kizárnák, az hátráltatná a megfelelő politikai elit
kialakulását, másrészt magában rejtené egy laikus parlament,
illetőleg egy hivatalnokkormány létrejöttének veszélyét. Ugyancsak
egyetértés mutatkozik mindhárom fél között, hogy szűnjék meg az
alkotmányban a különbíróságok létére vonatkozó rendelkezés. Ezek
közül, úgy tűnik, legfeljebb a katonai bíróságok maradnak meg, de
indokoltnak tartják ezek jogkörét is korlátozni, nevezetesen, hogy
csak a katonák által elkövetett katonai bűncselekményekben
ítélkezhessenek. Ezzel kapcsolatban valószínűleg konszenzus születik
arról az EKA javaslatról is, hogy a rendőrségi állományba tartozók
feletti ítélkezés kerüljön ki a katonai bíróságok hatásköréből.
Ugyancsak a különbíróságok megszüntetésének útját jelzi a felek
egyetértése atekintetben, hogy a munkaügyi bíróságokat egy idő után
meg kell szüntetni, a hatáskörükbe tartozó ügyekkel pedig majd a
polgári bíróságoknak kell foglalkozniuk.

    A szabadságjogok alkotmányos korlátozásának kérdését
visszautalták a szakbizottsághoz.

    Végül a címerrel kapcsolatos kérdéseket tekintették át, s némi
vita után a felek úgy döntöttek, hogy ezeket a szakbizottság újólag
vizsgálja meg. Hasonlóképp vélekedtek Szabad György (EKA)
javaslatáról, aki indítványozta, hogy a korona iránti tiszteletet
deklarálják az alkotmányban. A javaslattevő célszerűnek ítélte, hogy
egyes ünnepélyes megnyilatkozások - a köztársasági elnök, a
kormánytagok és a hadsereg főbb vezetőinek eskütétele - a korona
jelenlétében történjenek.

    Csikós József (MSZMP) bejelentette: az MSZMP megállapodott a
televízióval arról, hogy heti 50-60 perces műsorban rendszeresen
tájékoztatást adnak a háromoldalú tárgyalásokról. Javasolta, hogy az
MSZMP, az EKA és a harmadik oldal delegációjának egy-egy tagja
segítse a műsor szerkesztését. (folyt. köv.)


1989. augusztus 30., szerda 21:04


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD