|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZMP munkahelyi léte
|
------------------------ München, 1989. augusztus 30. (SZER, Magyar híradó) - A hétfői egyeztető tárgyaláson elhangzott bejelentés a munkahelyi pártszervezetekről, szemmel láthatóan nagy vihart kavart. Vegyük sorra az eseményeket, mi történt: A hétfőn délután 5-től este 10-ig tartó háromoldalú egyeztető tárgyaláson, amikor szóba került a pártok munkahelyi tevékenységének kérdése, az MSZMP rövid tanácskozási szünetet kért. Ezután Pozsgay Imre bejelentette: az MSZMP elfogadja az Ellenzéki Kerekasztal és a harmadik oldal javaslatát, hogy pártszervezetek nem működhetnek a munkahelyeken. A munkahelyi pártszervezetek fokozatos megszüntetéséhez konkrét javaslatok is elhangzottak, eszerint a bíróságokon a párttörvény életbe lépésének napján, az államigazgatási helyeken idén év végéig, egyéb munkahelyeken jövő év június 30-ikáig, a fegyveres testületeknek pedig jövő év december 31-ikéig szüntetnék be az MSZMP szervezetek működését. Ez volt tehát hétfő este. Kedden, azaz tegnap délután a budapesti pártbizottság küldöttklubjában Nyers Rezső közölte: Pozsgay Imrének csak arra volt felhatalmazása, hogy a bíróságok, ügyészségek és közhatalmi szervezetek esetében fogadja el a másik két oldal javaslatát, valamint arra, hogy a fegyveres testületek esetében is lehetségesnek tartsa, de nem egy közeli időpontra a pártszervezetek kivonulását. Viszont az üzemi-munkahelyi pártszervezetek ügyében az MSZMP álláspontja az, hogy a pártszervezetek ne épüljenek be a vállalati struktúrába, de nem az, hogy vonuljanak ki a vállalatoktól. Ebben a kérdésben tehát Pozsgay Imrének nem volt felhatalmazása azt az álláspontot képviselni a politikai egyeztető tárgyalásokon, amelyet képviselt. Ehhez Nyers Rezső azt is hozzátette: nem fogja ajánlani a Központi Bizottságnak, hogy az MSZMP vonuljon ki a munkahelyekről. (folyt.)
1989. augusztus 30., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|