|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Nemzeti Kerekasztal - vagyonvita
|
-------------------------------- München, 1989. augusztus 29. (SZER, Magyar híradó) - Két fontos bejelentés történt az egyeztető tárgyalásokon: hogy az MSZMP hajlandó beszámolni a vagyonáról az Országgyűlés legközelebbi ülésszakán és hogy hajlandó megszüntetni a munkahelyi pártszervezeteket. Ámbár nem azonnal. Az indítvány fokozatos beszüntetést javasol a párttörvény életbe lépésének napjától kezdve, egészen jövő év december 31-ikéig. Ehhez a hírhez fűz kommentárt szerkesztőségünk új munkatársa, Hamburger Mihály: - Nem a marxi elméletben rejlő munkaéthosz, nem is a munkásosztály hatalmának teljesen lejáratott ideológiája, hanem a pártállam diktatórikus hatalmi törekvései hívták életre az európai pártok történetében példa nélkül álló kommunista szervezési formát: a munkahelyi pártszervezeteket. E szervezési forma céljai között itt elég csak kettőre rámutatnunk. Az egyik: a gazdaság politikai, azaz kommunista irányítása. Eredményességét nemcsak a mostani válság mutatja. Szinte minden egyes munkahely dolgozói tudnának példákat mesélni a dilettáns pártvezetőknek az eredményes munkahelyi tevékenységet akadályozó intézkedéseiről. Legalább ennyire fontos a másik cél: a munkavállalók feletti minél teljesebb uralom, a dolgozók megfélemlítése. Ismeretes, hogy a mindenható párttitkár szentesítésére volt szükség nemcsak egy fizetésemeléshez és előléptetéshez, hanem az útlevélkérelem és a lakáskérvény benyújtásához is. Nem véletlen tehát, hogy az emberi méltóságért is harcba szálló demokratikus erők egyik fontos követelése ennek az uralmi formának a leépítése. (folyt.)
1989. augusztus 29., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Nemzeti Kerekasztal - vagyonvita - 1. folyt.
|
A lépésről lépésre hátráló, és immár újból Pozsgay Imre vezette MSZMP tárgyalóküldöttség most kompromisszumot ajánl. Pártja elfogadja ugyan az alapelvet, de időt kér ennek megvalósításához. Ezzel kapcsolatban megfogalmazható mindjárt néhány kérdés: van-e valamiféle összefüggés a választások időpontjának előrehozása, és a munkahelyi pártszervezetek - igencsak késleltetett - felszámolása között? Miért van szükség csaknem egy évre ahhoz, hogy a munkavállalók nagy többségét foglalkoztató munkahelyeken megszünjenek ezek a torzszülöttek? És miért tart ez a fegyveres testületeknél csaknem másfél évig, amikor a Legfelsőbb Bíróságon ez egy nap alatt megtörtént? A szabad és demokratikus választásoknak megvannak a maguk korántsem lebecsülhető társadalomlélektani előfeltételei is. Igaz, az 1947-es kékcédulás választási csalást a kommunisták még nem a munkahelyekről kiindulva szervezték. Az 1985-ös parlamenti választás manipulációiban azonban már jelentős szerepe volt a munkahelyi pártszervezetek, finoman szólva: mozgósító erejének. Ezzel sikerült már a jelölőgyűléseken kibuktatni az ellenzék jelöltjeit. Ennek alapján megfogalmazhatjuk legfontosabb kérdésünket: miért van szükség arra, hgoy az új, állítólag az MSZMP által is demokratikusnak kívánt választások idején még létezzenek a választópolgárok megfélemlítésében, a választási manipulációkban jelentős szerepet játszó munkahelyi pártszervezetek? +++
1989. augusztus 29., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|