|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
- Ellenzéki Kerekasztal - 1. folyt.
|
Midehhez képest lássuk mi az, amiben nem született még megyezés, amiben tehát a hétfőn délután folytatódó tágyalások hozhatnak előrelépést. 1, Az MSZMP is, és az Ellenzéki Kerekasztal is ellenzi a harmadik oldalnak azt a javaslatát, hogy ne csak pártok, hanem társadalmi szervezetek is indíthassanak jelöltet a választásokon. Mint a vitában többször rámutattak, egyrészt a társadalmi szervezetek, ha akarnak, párttá alakulhatnak. Másrészt pedig abban sem akadályozza őket senki, hogy az egyes választókerületekben tetszésük szerint támogassanak különböző jelölteket. 2, Nem dőlt még el, hogy 500 ezer fő támogató aláírására lesz-e szükség ahhoz, hogy valaki jelöltként indulhasson. Elképzelhető egy kompromisszum az 500-as határhoz közelebb. 3, Nem dőlt még az sem el, mi az a minimális szavazati arány, amely mellett egy párt még bejuthat a parlamentbe. Az MSZMP az alsó limitet 5 százalékban szerené megszabni. Az ellenzék 3 százalékban, és valószínűnek látszik, hogy ha kompromisszum születik, ez az ellenzék javaslatához fog közelebb állni. 4, Az sem eldöntött tény még, hogy mely pártok indíthatnak országos listát. Az MSZMP elképzelése az, hogy csak azok lehessenek országos pártok, amelyek az egyéni választókerületek legalább egyharmadában jelöltet tudnak állítani. Ezek tehát minden megyében állíthatnak listát. Az Ellenzéki Kerekasztal a limitet a területek egyötödében szeretné megszabni a javasolt egyharmaddal szemben. 5, Annak is a jövő héten kell eldőlnie, hogy második fordulóban két jelölt folytathatja-e a küzdelmet, ahogyan az Ellenzéki Kerekasztal szeretné, vagy pedig három, esetleg még több. E kérdésben nem elképzelhetetlen, hogy a kompromisszumos megoldás három továbbjutó jelölt lesz. +++
1989. augusztus 26., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|