|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Háromoldalú középszintű politikai tárgyalások (3. rész)
|
Nem tudtak viszont megegyezni a jelöltállítás kérdésében. Az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal álláspontja egyaránt az, hogy csak pártok és az állampolgárok állíthassanak jelöltet. A harmadik oldal viszont szeretné, ha társadalmi szervezetek is megtehetnék ezt. A vitában többek között elhangzott, hogy a többpártrendszerű demokráciákban a parlamentekben nincs létjogosultságuk az érdekvédelmi és egyéb szervezeteknek. A harmadik oldal viszont egyebek közt azzal érvelt: az átmeneti helyzetben nem célszerű, hogy széles pártosodási folyamat induljon el. Mind az MSZMP, mind az EKA fenntartotta eredeti álláspontját. A harmadik oldal végül a jövő hétig türelmi időt kért, hogy a benne képviselt szervezetek felhatalmazást kapjanak eredeti álláspontjuk esetleges megváltoztatására. Végül a felek megegyeztek abban, hogy a kérdést a jövő héten újra napirendre tűzik. Ugyancsak nincs megállapodás abban, hogy hány támogató esetén kerüljenek fel a jelöltek az egyéni választókörzeti, illetve a pártlistára. Egyéni választókörzet esetében az MSZMP és a harmadik oldal ezer, az EKA 500 ajánlást tartana indokoltnak. Azt, hogy egy párt jogosult legyen listát indítani, az EKA szerint tízezer szavazathoz kellene kötni. Az MSZMP véleménye, hogy ehhez az egyéni választókerületek egyharmadában kellene jelöltet indítani. A nagy eltérés miatt ebben a kérdésben nem jött létre megegyezés, a téma megvitatását későbbre halasztották. Ugyancsak eltérés van annak megítélésében, hogy hány jelölt indulhat a második fordulóban. Az EKA véleménye szerint erre csak két jelöltnek legyen lehetősége, emellett szól az is, hogy általában ezt a szisztémát alkalmazzák a többpártrendszerű demokráciákban. Az MSZMP és a harmadik oldal viszont nem tartja jónak, hogy a jelöltek számát a második fordulóban kettőre csökkentsék. Az MSZMP álláspontja szerint jogosultak lehessenek újraindulni mindazok a jelöltek, akik az első fordulóban legalább 15 százalékot elértek. A pénteki megbeszélések befejezésekor Kósáné Kovács Magda bejelentette, hogy a középszintű politikai tárgyalások hétfőn a párttörvénnyel kapcsolatos kérdések megvitatásával folytatódnak. (MTI)
1989. augusztus 25., péntek 21:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|