|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
- Beszélő 27. száma - 4. folyt.
|
Az új elit további fontos tulajdonsága a liberalizmus, a piac iránti vonzódás. Demokrácia-igénye azonban nem igen terjed túl a vállalkozók, menedzserek és az okos emberek szabadságának igenlésén. A régi elit velejéig pragmatikus volt, de szükségét érezte annak, hogy társadalmi elkötelezettségének látszatát keltse. Az új elit már nem kíván ilyen illúziókat kelteni. Ha csak jóval kevésbé is, szinte nyíltan vallja, hogy az alulról szerveződő társadalom gondolata szerinte nevetséges idealizmus. Szeme előtt a mai Nyugat-Európa lebeg, ahol gyakran utazik is, aminek persze előnyös következménye az, hogy nem szereti az erőszakot, nincsenek militáns hajlamai. Az új elit nemcsak különbözik, de egy igen fontos szempontból hasonlít is a régihez. Ez a szocializációjának egyik további sajátosságával függ össze. A Kádár-korszak magyar társadalmát keresztül-kasul átszövő bürokratikus különalkuk rendszerében nőtt fel, és ebben - ha akarta, ha nem - részt is kellett vennie előre jutása során. Így vált a hatalom birtokosává vagy jóreményű várományosává. Az informális alkudozás képessége tulajdonságává vált, és ez jelentősen gyengíti, gyengítheti piaci irányultságát. Az új elit tagjai ebből a szempontból kettős kötődésű hősök. Különösen nagy jelentősége van annak, hogy a régi elithez hasonlóan jól bejáratott, informális kapcsolatrendszert építettek ki egymás között. Jelenlegi - nem feltétlenül tudatos - stratégiájának lényege: kivárni, amíg az erősödő társadalmi elégedetlenség bázisán a független szervezetek kinyomják helyéből a régi elitet. Eközben ápolni a független szervezetek tagjaival fennálló, részben már korábban kialakított, személyes kapcsolatokat. (folyt. )
1989. augusztus 23., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|