|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
- Beszélgetés Cseke Lászlóval - 10. folyt.
|
Mi angolul beszéltünk, tehát a külvilág tudta rögtön tudta, pontosította hogy honnan jöttünk. Most irodahelyiségekben, itt-ott ahol megfordultunk: Szabad Európa Rádió tényleg egy előzékenységet, egy rendkívül udvariasságot biztosított számunkra, és ez jóleső. De hogy megérdemeltük-e, ezt a hallgatóink jobban tudják. De mesélhetném szinte már a komikus eseteket is, hogy milyen véglet volt például két eset. Egyik alkalommal valaki megtudta, hogy Szabad Európa Rádió - azt mondta ja, kérem szépen én az 50-es években a honvédségnél a maguk adásait szalagra vettem, ez volt a megbízásom, és továbbítottam. Hallgattam én naponta Bálint gazdát, Gallicust. Aztán mint kitűnő távírászt átirányították és egy bizonyos megfigyelő állomásból vennie kellett magyar területen a repülőgéphordozók jelzéseit. Például a Forestal repülőgéphordozó jelzéseit. Amit nem szeretett venni: az olaszok voltak, mert az olaszok rendkívül gyorsan morzéztak. (...) Az elmúlt négy magyarországi évtized elmebajai közé tartozik, hogy Magyarországon embereket odültettek, hogy figyeljék a 6. Flotta jelzéseit... - Még egy rövid kérdés: 40 év után visszatérni abba a városba, ahonnan eltávoztál, ahol születtél - milyen érzés? Amikor az ember belép? - Nincs semmi szorongó, semmi torokszorító, semmi emóció. Repülőtérre érkezel, ahol van egy kis kellemetlen adminisztratív ellenzőrzés, a határ, tehát az útlevélvizsgálatnál, különösen a mi esetünkben. Az előbb túloztam, azt mondtam, hogy mindenütt barátságosan fogadnak bennünket - hát ezen a részen nem, ahol az útlevelet és a vízumot vizsgálják és visszakérdezik. Kétszer is megkérdezték tőlem, hogy mi az édesanyám neve. Én sokhelyütt jártam már a világon - hál istennek - valamennyi földrészt megjártam, de ilyen kérdést nekem még soha nem tettek fel. Egyébként is édesanyám már meghalt, én ezt közöltem is az illetővel. De mégegyszer visszakérdezte. Ott a repülőtéren kapcsolatban állnak mikrofonnal és távbeszélő révén valamilyen központtal, nyilván onnan kérdezték. Dehát az útlevelemet hivatalosan nyújtottam be a hivatalos szerveknek, ők hivatalosan állították ki a vízumot. - Cseke László - köszönöm a beszélgetést. +++
1989. augusztus 17., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|