|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Földet vissza nem adunk
|
München, 1989. augusztus 12. (SZER, Agrárpolitikai reflektor) - A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt politikai bizottsága aggasztónak tartja a termelőszövetkezeti földterületek országszerte megkezdett eladását, és követeli az elidegenítés jogi úton történő azonnali megszüntetését. A testület szerint a földek kiárusítása eleve megakadályozhatja a földtulajdon eredeti, azaz az 1945-ös földreform utáni állapotának helyre állítását. Korábban már hasonló értelemben nyilatkozott a Magyar Parasztszövetség, a Magyar Demokrata Fórum és a Magyar Néppárt is - a tsz-ek mégis önkényesen folytatják a parcellázást. Számos településen a lakosság is tiltakozott ezen gyakorlat ellen, például Mogyoródon aláírásgyűjtés indult a Rákosvölgye MgTsz vezetősége által, a község földjei kiárusításának megakadályozására. A közösnek nevezett gazdaság irányítói 200 hold parcellázását kezdték el. A kolhozosítással bekényszerített, majd fillérekért elkobzott földek négyszögöléért most 600 forintot kérnek, esetleg éppen az egykori kisemmizett tulajdonostól. Tehát kereken 1 millió forintért mérnék a rablott földek holdját, amiért szinte semmit sem fizettek. A karancslapujtői határ birtokosai már nem ennyire mohók. A Karancs MgTsz beéri hektáronként potom 200 ezer forinttal, igaz, bevallja, hogy a legrosszabb területekért kér ennyit. Ezen tavaly ráfizettek a búzára, de szerintük a kistermelőknek megéri, mert kerti műveléssel ötszörös hozamra számíthatnak. A képlet tehát adott: ahol a szocialistának nevezett tehetetlen nagyüzem veszteséget produkál, ott a gazdák nyereségesen termelhetnek. Mivel az egészet mesterségesen, erőszakkal hozták létre, vissza kellene csinálni, és akkor élet-, illetve piacképes lenne a magyar mezőgazdaság. Csak hát erről szó sincs. Az agrárreformokról prédikáló MSZMP ebben a kérdésben hajthatatlan: földet vissza nem adunk, csak eladunk - hírdetik a funkcionáriusok, a tsz-vezetők, és a parlamenti agrárszektor képviselői nagy részének támogatásával elfogadtatták az országgyűléssel a földtörvény ilyen irányú módosítását, konzerválva a jelenlegi viszonyokat a termelőszövetkezeti, állami gazdasági, szociofeudális nagybirtok rendszert. (folyt.)
1989. augusztus 12., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|