|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
NDK-menekültek - NSZK-hírközlés (1.rész)
|
Bonn, 1989. augusztus 12. szombat (MTI-tud) - Sok nyugatnémet napilap szombaton is elsőoldalas tudósításokban, hírmagyarázatokban tájékoztatta olvasóit a magyar hatóságoknak az NDK-menekültek ügyében Budapesten sajtóértekezleten ismertetett álláspontjáról, illetve a gyakorlatban irántuk tanúsított magatartásáról.
Míg az ötmilliós példányszámú, a közvélemény tekintélyes részét befolyásoló Bild-Zeitung egy határ menti riportjában a magyar határőrség humánus és elnéző magatartását domborítja ki, a Die Welt című tekintélyes, konzervatív napilap vezérkommentárjában szóvá teszi, hogy Budapest - szerinte berlini nyomásra - tompította az Ausztria és Magyarország közötti úgynevezett zöld határ nyitottságához és az NDK-menekültek menendékjogának megadásához fűzött reményeket. Előbbi újság vastag szalagcím alatt címoldalon megjelentetett riportját azzal a megállapítással vezette be, hogy a hivatalos Magyarország illetékesei mind több kérdésben helyezkednek őszinte, becsületes és emberséges álláspontra. A lap ezt részben az 1968-ban Csehszlovákia ellen végrehajtott közös kelet-európai katonai akció indokolatlanságának mostani budapesti elismerésére, részben pedig arra vonatkoztatja, hogy magyar határőrök az Ausztriába átjutni kívánó NDK-állampolgárok iránti együttérzéstől és sajnálattól vezettetve gyakran szemet hunynak menekülési kísérletek felett. Az újság több megtörtént esetet sorol fel ennek bizonyítására, majd a riporter megemlíti: ő is sikerrel próbálta meg a menekülést: előtte is szabad volt az út, s ha NDK-állampolgár lett volna, zavartalanul átjuthatott volna a határon. A Die Welt azonban - szintén elsőoldalas hírmagyarázatában - úgy értelmezi a budapesti sajtóértekezleten elhangzottakat, mintha a magyar hatóságok visszakoztak volna azáltal, hogy bejelentették: a tetten ért NDK-határsértőket első esetben csak figyelmeztetik, második esetben azonban már lebélyegzik útlevelüket, végül pedig kiutasíthatják, kiszolgáltatva őket a keletnémet hatóságoknak. (folyt.)
1989. augusztus 12., szombat 13:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|