Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

Keletnémet menekültek Magyarországon

Köln, 1989. augusztus 11. (Deutschlandfunk, Sajtószemle) - Kedves
hallgatóink
A ma reggel megjelent nyugatnémet napilapokból
összeállított sajtószemlénket hallják. Témánk: a keletnémet
menekülthullám, és ennek kihatásai Magyarországra.

    A Badische Zeitung a keletnémet menekülőkkel kapcsolatban
Magyarország helyzetét elemzi. Idézzük:

    - A magyarok be akarták bizonyítani, hogy mennyire alkalmazkodtak
a nyugat-európai szokásokhoz, mennyi szabadságot engedhetnek már most
- félúton a demokrácia felé - országukban, és most teljesen
belekeveredtek a két német államnak a mozgásszabadságról és az emberi
jogokról folyó konfliktusába.

    A keletnémet polgárok ezrei a messzemenően nyitott határokban
látják az egyetlen lehetőséget az NSZEP rezsim pórázon tartása elől
való menekülésre. Ezzel azonban kettős nyomásnak is kiteszik a Duna
menti reformkommunistákat. Kelet-Berlin a magyarországi utazások
megszüntetésével fenyeget, a Szövetségi Köztársaság pedig azokra a
kötelezettségekre emlékeztet, amelyek a helsinki egyezmény és az ENSZ
menekültügyi konvenciójának aláírásából erednek.

    Saját erejéből nem tudja magát kiszabadítani ebből a dilemmából a
budapesti kormány. Amennyiben ismét visszaállítja a nyugati határon a
határzárát, saját lakossága előtt is Honecker fogdmegjévé teszi
magát, és sokat veszít hiteléből.

    Csak Bonn és Kelet-Berlin közötti megállapodások tudnak ilyen
visszaesést megakadályozni. De vajon érdeke egyáltalán Honeckernek
Budapest terhermentesítése? Vajon nem érzi itt annak lehetőségét,
hogy a messze előrejutottt magyarokat ismét visszakényszerítse az
egységes szocialista menetelésbe? - teszi fel a kérdést a Badische
Zeitung. (folyt.)


1989. augusztus 11., péntek


Vissza »


- Menekültek Magyarországon - 1. folyt.

A Süddeutsche Zeitung Magyarország dilemmájával foglalkozik, hogy
hogyan is lehetne megoldani a keletnémet menekülési hullámból eredő
problémákat.

    A lap utal arra, hogy a magyarok csatlakoztak az ENSZ
menekültügyi konvenciójához, ugyanakkor még nem hoztak nyilvánosságra
végrehajtási törvényeket a menedékjog elismerésével kapcsolatban. Az
ENSZ Menekültügyi Főbiztossága előreláthatólag ősszel nyitja majd meg
budapesti irodáját.

    E bevezető szavak után a következőket írja a Süddeutsche Zeitung:

    - Ebben a helyzetben teljesen váratlanul érte Budapestet az
NDK-polgárok hirtelen rohama, akik Magyarországon keresztül a
Szövetségi Köztársaságba próbálnak menekülni, és ez a kormányt
konfliktushelyzetbe hozta.

    Az eddigiekhez hasonlóan visszatoloncolhatja-e az NDK-ból érkező
menekülteket - tekintettel az NDK-ra, és a Budapest, illetve a
Kelet-Berlin között megkötött hatályos szerződésekre? Vagy pedig a
menekültügyi konvenció szellemében és tartalmának értelmében
politikai menedéket kell adnia a keletnémet menekülteknek és a
Szövetségi Köztársaságba való továbbutazás lehetőségét biztosítania?

    A lap beszámol arról, hogy eddig a magyarok formalista módon
jártak el az NDK-ból érkező menekültekkel. Budapest ugyanis azt az
álláspontot képviseli, hogy az NDK-polgárok nem tekinthetők
üldözötteknek az ENSZ menekültügyi konvenciója szellemében, és
különben is ezek a személyek tovább akarnak utazni -, tehát a
magyarok nem tekinthetők illetékeseknek ezen polgárok ügyeinek
intézésére.

    A Süddeutsche Zeitung kihangsúlyozza, hogy időközben
Magyarországon fontolóra veszik a jugoszláv modellt, amely talán
megfelelő megoldás lenne a keletnémet menekültek problémájának
megoldására. (folyt.)


1989. augusztus 11., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Menekültek Magyarországon - 2. folyt.

Jugoszlávia 1960-ban csatlakozott az ENSZ menekültügyi
konvenciójához, és igen szigorúan, ugyanakkor nem bürokratikusan
tartja be ezen okmány előírásait. A lap igen fontosnak - és a
magyarok számára követendőnek - tartja, hogy a jugoszlávok az ENSZ
Menekültügyi Főbiztossága hatáskörébe utalták át a menedékjogi
kérelmek eldöntését -, amelyet azután a belgrádi belügyminisztérium
minden további nélkül elfogad.

    A Süddeutsche Zeitung azt is bebizonyítja, hogy ez a modell a
továbbutazni szándékozó NDK-polgárokkal kapcsolatos dilemmát is
feloldaná.

    A Jugoszláviába érkező évi 4500 menekült kétharmada Romániából
érkezik illegális úton, és igen sokan közülük a magyar kisebbséghez
tartoznak. Ők - miután megkapják a politikai menedékjogot - minden
további nélkül továbbutazhatnak Magyarországra. Mi több: az ENSZ
menekültügyekkel foglalkozó bizotttsága Belgrádban szorosan
együttműködik a magyar nagykövetséggel.

A Süddeutsche Zeitung magyar vonatkozású cikkét ismertettük. +++


1989. augusztus 11., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD