|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Keletnémet menekültek Magyarországon
|
Köln, 1989. augusztus 11. (Deutschlandfunk, Sajtószemle) - Kedves hallgatóink A ma reggel megjelent nyugatnémet napilapokból összeállított sajtószemlénket hallják. Témánk: a keletnémet menekülthullám, és ennek kihatásai Magyarországra. A Badische Zeitung a keletnémet menekülőkkel kapcsolatban Magyarország helyzetét elemzi. Idézzük: - A magyarok be akarták bizonyítani, hogy mennyire alkalmazkodtak a nyugat-európai szokásokhoz, mennyi szabadságot engedhetnek már most - félúton a demokrácia felé - országukban, és most teljesen belekeveredtek a két német államnak a mozgásszabadságról és az emberi jogokról folyó konfliktusába. A keletnémet polgárok ezrei a messzemenően nyitott határokban látják az egyetlen lehetőséget az NSZEP rezsim pórázon tartása elől való menekülésre. Ezzel azonban kettős nyomásnak is kiteszik a Duna menti reformkommunistákat. Kelet-Berlin a magyarországi utazások megszüntetésével fenyeget, a Szövetségi Köztársaság pedig azokra a kötelezettségekre emlékeztet, amelyek a helsinki egyezmény és az ENSZ menekültügyi konvenciójának aláírásából erednek. Saját erejéből nem tudja magát kiszabadítani ebből a dilemmából a budapesti kormány. Amennyiben ismét visszaállítja a nyugati határon a határzárát, saját lakossága előtt is Honecker fogdmegjévé teszi magát, és sokat veszít hiteléből. Csak Bonn és Kelet-Berlin közötti megállapodások tudnak ilyen visszaesést megakadályozni. De vajon érdeke egyáltalán Honeckernek Budapest terhermentesítése? Vajon nem érzi itt annak lehetőségét, hogy a messze előrejutottt magyarokat ismét visszakényszerítse az egységes szocialista menetelésbe? - teszi fel a kérdést a Badische Zeitung. (folyt.)
1989. augusztus 11., péntek
|
Vissza »
|
|
- Menekültek Magyarországon - 1. folyt.
|
A Süddeutsche Zeitung Magyarország dilemmájával foglalkozik, hogy hogyan is lehetne megoldani a keletnémet menekülési hullámból eredő problémákat. A lap utal arra, hogy a magyarok csatlakoztak az ENSZ menekültügyi konvenciójához, ugyanakkor még nem hoztak nyilvánosságra végrehajtási törvényeket a menedékjog elismerésével kapcsolatban. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága előreláthatólag ősszel nyitja majd meg budapesti irodáját. E bevezető szavak után a következőket írja a Süddeutsche Zeitung: - Ebben a helyzetben teljesen váratlanul érte Budapestet az NDK-polgárok hirtelen rohama, akik Magyarországon keresztül a Szövetségi Köztársaságba próbálnak menekülni, és ez a kormányt konfliktushelyzetbe hozta. Az eddigiekhez hasonlóan visszatoloncolhatja-e az NDK-ból érkező menekülteket - tekintettel az NDK-ra, és a Budapest, illetve a Kelet-Berlin között megkötött hatályos szerződésekre? Vagy pedig a menekültügyi konvenció szellemében és tartalmának értelmében politikai menedéket kell adnia a keletnémet menekülteknek és a Szövetségi Köztársaságba való továbbutazás lehetőségét biztosítania? A lap beszámol arról, hogy eddig a magyarok formalista módon jártak el az NDK-ból érkező menekültekkel. Budapest ugyanis azt az álláspontot képviseli, hogy az NDK-polgárok nem tekinthetők üldözötteknek az ENSZ menekültügyi konvenciója szellemében, és különben is ezek a személyek tovább akarnak utazni -, tehát a magyarok nem tekinthetők illetékeseknek ezen polgárok ügyeinek intézésére. A Süddeutsche Zeitung kihangsúlyozza, hogy időközben Magyarországon fontolóra veszik a jugoszláv modellt, amely talán megfelelő megoldás lenne a keletnémet menekültek problémájának megoldására. (folyt.)
1989. augusztus 11., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Menekültek Magyarországon - 2. folyt.
|
Jugoszlávia 1960-ban csatlakozott az ENSZ menekültügyi konvenciójához, és igen szigorúan, ugyanakkor nem bürokratikusan tartja be ezen okmány előírásait. A lap igen fontosnak - és a magyarok számára követendőnek - tartja, hogy a jugoszlávok az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága hatáskörébe utalták át a menedékjogi kérelmek eldöntését -, amelyet azután a belgrádi belügyminisztérium minden további nélkül elfogad. A Süddeutsche Zeitung azt is bebizonyítja, hogy ez a modell a továbbutazni szándékozó NDK-polgárokkal kapcsolatos dilemmát is feloldaná. A Jugoszláviába érkező évi 4500 menekült kétharmada Romániából érkezik illegális úton, és igen sokan közülük a magyar kisebbséghez tartoznak. Ők - miután megkapják a politikai menedékjogot - minden további nélkül továbbutazhatnak Magyarországra. Mi több: az ENSZ menekültügyekkel foglalkozó bizotttsága Belgrádban szorosan együttműködik a magyar nagykövetséggel. A Süddeutsche Zeitung magyar vonatkozású cikkét ismertettük. +++
1989. augusztus 11., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|