 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
 |
A mecseki szénbányászok is csatlakoztak az uránosokhoz Augusztus 30: tömegdemonstráció és munkásgyülés pécsett
|
1989. augusztus 4., péntek - A mecseki szénbányászok is csatlakoztak az uránbányászok augusztus 30-ára tervezett pécsi tömegdemonstrációjához. A szénbányák szakszervezeti titkári testülete egyhangulag döntött arról, hogy a munkásszolidaritás jegyében támogassák az ércbányászok megmozdulását, s részt vegyenek a pécsi uránvárosban tartandó felvonuláson és az azt követő nagygyűlésen a sportcsarnokban. A demonstrációra, amelynek megrendezéséről röpgyűlések sorazatán határoztak az uránbányászok, meghívták a kormány és a szakszervezetek vezetőit is, hogy választ kérjenek az ércbányászokat aggasztó bányabezárással kapcsolatos kérdésekre.
A mecseki szénbányászok - akárcsak a demonstrációt kezdeményező
uránbányászok - szintén vállalták, hogy a szerdára eső munkanapot,
amennyiben az műszakjukat is érinti, ledolgozzák, mert nem akarják,
hogy a megmozdulásnak sztrájk-jellege legyen. Időpontként azért
választották augusztus 30-át, mert az elég közel van az a
bányásznaphoz, s a felvonulást és a munkásgyülést gondolatilag ahhoz
kívánják kapcsolni, másfelől viszont nem áll szándékukban az ünnep
hangulatának megzavarása. A nyárvégi időpont ráadásul arra is
alkalmas, hogy vakációt töltő gyermekeikkel, szabadságon levő
feleségeikkel együtt, családosan vonuljanak fel, ezzel jelezve, hogy
a bányászat sorsa nemcsak az adott vállalatnál dolgozókat, hanem
rajtuk kivül hozzátartozóik ezreit is érinti.
A mecseki ércbányászok már a demonstrációról hozott döntéskor is
hangsulyozták, hogy azzal nem a szükségszerü gazdasági lépések
megtételét akarják megakadályozni, hanem azok befolyásolása a
céljuk. Arra szeretnének biztositékot kapni, hogy a maguk és
családjuk megélhetéséről a jövőben is gondoskodni tudnak tisztes
munkával. Az uránbányászok - s immár a szénbányászok - megmozdulását
pécs és baranya más vállalatainak szakszervezeti bizottságai is
támogatásukról bizositották. A szervezők a pécsi felvonuláson és a
nagygyülésen nyolc-tizezer résztvevőre számitanak. (MTI)
1989. augusztus 4., péntek 15:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|