|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
- Interjú Mark Palmerrel - 5. folyt.
|
- Igen. Szívből sajnálom, hogy nem hallották, mert egy lelkesítő, érzelmektől átfűtött, elgondolkoztató beszéd lett volna. Az elnök maga írta. Tele volt utalásokkal Kossuth Lajosra, az amerikai-magyar kapcsolatokra az elmúlt évszázadban, ismételt utalás volt a beszédben a magyarok szabadságvágyára és arra, hogy ez mit jelentett nekünk amerikaiaknak. Az elnök beszélt volna a Magyarország iránti tiszteletről, a magyar bevándorlók hozzájárulásáról az Egyesült Államok életének valamennyi területéhez a zenétől és Bartóktól kezdve az atomfizikáig és Teller Edéig. Ilyen lett volna a beszéd. Sajnáljuk, hogy nem hangzott el, de úgy gondolom, hogy amit az elnök mondani akart azt elmondta a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen elhangzott beszédében. Aki hallotta a beszédet azt hallotta, amit az Egyesült Államok elnöke Budapesten mondani akart. - Következő kérdésem Mark Palmerhez az Egyesült Államok budapesti nagykövetéhez: Mire volt az elnök különösképpen kíváncsi? Volt-e olyan alkalom, hogy Bush elnök a nagykövet úrhoz fordult és bizalmasan azt mondta, hogy te Mark, vagy Mr. Palmer, vagy Nagykövet Úr, tudna valami bővebbet mondani nekem erről vagy arról? - Sokszor tett az elnök utalást arra, hogy milyen mély behatással volt rá, mennyire meghatotta őt az itteni fogadtatás. Jelezte, hogy mennyire érdeklik őt az itteni új erők, főleg a fiatalok és ahogy a fiatalok gondolkodnak. Többet akar tudni az új politikai pártokról. Grósz Károlyt természetesen már korábbról ismerte - Grósz úr washingtoni látogatása alkalmából találkoztak - és a jelenlegi vezetőség legtöbb tagját is nagyjából ismerte. Inkább az új politikai erők és csoportosulások iránt érdeklődött. Aztán azt is akarta tudni, hogy melyek az itteni gazdasági haladás legfőbb akadályai? Pontosabban: azt akarta tudni, hogy hogyan oszlik meg Magyarországon a magánszektor, mennyiben járul hozzá a magánszektor a nemzeti össztermeléshez, ilyesmiket akart tudni Bush elnök. (folyt.)
1989. július 17., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|