|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Horn Gyula interjú - La Repubblica (1. rész)
|
Róma, 1989. július 17. hétfő (MTI) - Románia részéről még nincs konrét katonai fenyegetés Magyarországgal szemben, de ennek lehetőségét nem szabad lebecsülni - jelentette ki Horn Gyula külügyminiszter a La Repubblica cimű olasz napilap budapesti különtudósítójának adott interjújában.
Andrea Tarquini, aki Kádár János temetésére érkezett Budapestre, a magyar-romány viszonyról, a szocialista országok közötti vitás kérdésekről kérdezte a magyar külügyminisztert. Az interjú - ,,Ceausescu rakétákat vásárol, hogy célba vegye Magyarországot,, címmel - a lap vasárnapi számában jelent meg. A cikk bevezetőjében a tudósító azt írja, hogy ,,nem a NATO, nem az Egyesült Államok, hanem egy sztálinista diktátor, a peresztrojka ellenségeinek vezére fenyegeti az új Magyarországot,,. Andrea Tarquini szerint Ceausescu ,,Condor,, tipusú középhatótávolságú rakétákat rendelt Argentinától a román hadsereg számára. Az esetleges román fenyegetést illetően Horn Gyula elmondta: a magyar küldöttség világosan kifejtette a román vezetőnek a Varsói Szerződés közelmúltban tartott csúcstalálkozójának idején, hogy ,,ha Európában, ahol előrehalad a leszerelés, egy kis ország olyan közép-hatótávolságú rakétákat szerez be, amelyeket a Szovjetunió és az Egyesült Államok éppen leszerel, az az egész földrész biztonságát destabilizálja,,. A román fél erre az észrevételre nem adott választ. - A rakétavásárlási terv romániai bejelentésének módjából arra lehet következtetni, hogy az elsősorban belpolitikai célokat szolgál. Az erőfitogtatással meg akarják félemlíteni a lakosságot, az ország kollektív pszichológiájára igyekeznek hatni - mondta Horn Gyula. A magyar külügyminiszter szerint nem lehetséges egy fegyveres konfliktus Magyarország és Románia között, de a román döntések mindenképpen politikai feszültségeket okoznak. - Magyarország nem tett válaszlépeseket, mert a rakéták még nem érkeztek meg Romániába - hangsúlyozta Horn Gyula. Hozzátette azonban: ,,Ha a rakéták telepítésre kerülnek, ha nem mondanak le erről, akkor le kell vonni a nemzetbiztonság szempontjából szükséges következtetéseket,,. Magyarország az európai fegyerzetcsökkentés mellett van, támogatja az erről folytatott kelet-nyugati tárgyalásokat. A román szándékok azonban, úgy tünik, nem segítenek ennek a folyamatnak - mondta a külügyminiszter.(folyt)
1989. július 17., hétfő 08:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Horn Gyula interjú - La Repubblica (2. rész)
|
Horn hangsúlyozta, hogy a két ország viszonyának javítása közös érdek lenne, de a román magatartás miatt alig lát lehetőséget erre. A román sajtó magyarellenes kirohanásairól a külügyminiszter így vélekedett: ezek elsősorban arról akarják elterelni a figyelmet, hogy a román hatóságok megsértik a romániai magyar kisebbség és más állampolgárok emberi jogait. Az emberi jogok kezelése nem lehet belügy, mivel a román kormány is aláírta a helsinki dokumentumokat és elfogadta a bécsi okmányokat - hangsúlyozta. Elismerte, hogy a román, a csehszlovák és az NDK-sajtó felszínes cikkeket közölt George Bush amerikai elnök számunkra történelmi fontosságú látogatásáról, de elmondotta, hogy sajtótámadásokról és nem az adott országok kormányának véleménynyilvánításáról van szó. Felhívta a figyelmet arra, hogy George Bush realista politikus, aki nem kérdőjelezte meg sem Magyarország, sem Lengyelország szövetségét a Szovjetunióval, nem veszélyeztette Közép-Kelet-Európa stabilitását. ,,Kapcsolataink fejlesztése azzal az Egyesült Államokkal, amely ugyanúgy érdekelt a peresztrojka sikerében, mint mi, amely érdekelt Magyarország fokozatos kapcsolódásában az EFTA-hoz és az Európai Közösséghez, nagy segítséget jelent reformjaink számára,, - mondta Horn. Az olasz újságíró kérdésére válaszolva Horn Gyula szólt a menekültek kérdéséről. Mint mondta, Magyarország arra számít, hogy a környező országok közül csak Romániából érkeznek hozzánk menekültek. ,,Senkit nem ösztönzünk arra, hogy hagyja el hazáját, mert aki elmenekül, az nem segít azoknak, akik maradnak,, , de - fűzte hozzá - ,,a közös európai házban,, senki előtt nem lehet becsapni az ajtót, ha az menekül, menedéket kér. - Magyarország - mondotta a továbbiakban - felülvizsgálta 1956-ot. Hiszünk abban, hogy szükség van a történelmi igazságra. 1956 és 1968 számunkra azt a történelmi leckét jelenti, hogy az egyes szocialista országok útválasztása belügy, az ő útválasztásukról van szó, és hibáznak azok a szövetséges államok, amelyek most denunciálják a ,,tévedéseket,, , ,,veszélyeket,, és egyebeket ezzel kapcsolatban.+++
1989. július 17., hétfő 09:26
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|