|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Politikai ügy lett a baranyai aratósztrájk
|
1989. július 12. szerda - Politikai üggyé vált a baranyai aratósztrájk azáltal, hogy két pécsi ellenzéki szervezet a kombájnosok mellé állt. A Fidesz pécsi csoportja és a Szabad Demokraták Szövetsége pécsi-baranyai szervezete állásfoglalást tett közzé, amelyben tiltakoznak a munkát megtagadó kétújfalui tsz-tagokkal szembeni szankciók ellen, s ennek kapcsán elmarasztalóan szólnak a sztrájktörvény fogyatékosságairól.
Az ügy előzménye: a kétújfalui Vörös Csillag Tsz kombájnosai (tiz gépkezelő) nem voltak hajlandók megkezdeni az aratást, amíg a vezetőség nem teljesíti béremelési követelésüket. Álláspontjuk szerint az erősen megdőlt gabonában képtelenek megfelelő teljesítményt elérni, s egyébként is a számukra megállapított bérszint elmarad a környékbeli gazdaságok gépkezelőinek bérétől. A kombájnosok fellépése nehéz helyzetbe hozta a szövetkezetet, mivel a gabona aratásra érett volt, és a késlekedés esetleg hozamveszteséget okozhatott volna. A tsz-elnök figyelmeztető levelet küldött a munkamegtagadóknak. Ennek hatására később öt dolgozó meggondolta magát és felvette a munkát, a másik öt helyett pedig ,,beugró,, kombájnosok inditották el a gépeket. A sztrájkügy körülményeinek kivizsgálása végett rendkivüli ülést tartott a Vörös Csillag Tsz vezetősége. A testület törvénytelennek nyilvánította a kombájnosok fellépését, mivel az ellenkezik az alapszabály előírásaival. Fegyelmi eljárást kezdeményezett tehát ellenük. A munkát felvevő öt gépkezelő ,,megúszta,, a sztrájkot megrovás fegyelmi büntetéssel, a másik ötöt viszont meghatározatlan időre alacsonyabb munkakörbe rakodónak helyezték át. A Fidesz és az SZDSZ véleménye szerint éppen a kétújfalui munkabeszüntetés a példa arra, hogy a sztrájk bizonyos esetekben kényszerűségből alkalmi - nem előre bejelentett - akció is lehet. A két szervezet tiltakozik a szövetkezet vezetőségének eljárása ellen, s azt követeli, hogy semmiféle szankciót ne alkalmazzanak a saját érdekük védelmében fellépő kétújfalui dolgozók ellen. (MTI)
1989. július 11., kedd 23:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|