|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZMP és az ellenzék tárgyalásai Miskolcon (1. rész)
|
1989. július 10., hétfő - Hétfőn, az esti órákban rekesztette be az elnöklő Kovács László, a Miskolci Városi Tanács elnöke a Miskolci Ellenzéki Szervezetek Egyeztető Bizottsága és az MSZMP Miskolc Városi Bizottsága delegációi közötti, délután kezdődött első politikai tárgyalásokat. Az ellenzéki asztalnál az MDF, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Szociáldemokrata Párt, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, valamint a Fidesz helyi szervezeteinek ügyvivői, illetve szakértői, az MSZMP miskolci városi bizottságának asztalánál pedig a pártbizottság első titkára és négy szakértője foglalt helyet. Megfigyelőként részt vettek a tanácskozáson a HNF Miskolc Városi Bizottsága, valamint a Miskolci Ifjúsági Szövetség képviselői is.
A tanácskozás résztvevői egyetértettek a higgadt megfontoltság és a korrekt együttműködésre való törekvés szükségességében, mert, mint hangsúlyozták, az országnak ebben a térségében a korábbi hibás gazdasági döntések következményei, illetve az ezekkel párosuló nagyon súlyos foglalkoztatási gondok különösen kiélezték a feszültségeket, rontották a lakosság hangulatát. Mint Timár Vilmos, az MSZMP miskolci városi bizottságának első titkára hangsúlyozta, a siker egyik zálogának tarja, hogy a kommunisták eljutottak odáig: ma már gyanakvás nélkül, egyenrangú tárgyalófélként fogadják el az ellenzéki pártok és mozgalmak képviselőit, elismerik ezeknek a pártoknak és mozgalmaknak a létjogosultságát, társadalmi súlyát. Annak bizonyítékaként fogta fel a hétfői megbeszélést is, hogy bár nem egyformán, de valamennyien a gondok - a nagyon súlyos gondok - megoldását akarják. (folyt.köv)
1989. július 10., hétfő 21:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP és az ellenzék tárgyalásai Miskolcon (2. rész)
|
A továbbiakban leszögezte, Miskolcon szó sem lehet semmiféle politikai visszarendeződésről, azzal is tisztában vannak, hogy a fogadkozások, üres igéretek kora lejárt, a munkásváros társadalma nem a retorikára, hanem a tettekre kíváncsi. Az MSZMP is érvekkel, tényekkel és nem demagógiával, rágalmakkal, a közösség manipulálásával akarja a maga politikai harcát megvívni; elutasítja a fenyegetést is. A kommunisták Miskolcon is kiszámítható, megbízható, korrekt versenytársai, partnerei akarnak lenni a közélet minden szereplőjének. Az ellenzékiek nevében Balázsi Tibor többek között arra mutatott rá, hogy az ország legnagyobb válságövezete központjának számító Miskolcon eddig mindig másra, a mindenkori felső pártvezetésre, a történelmi örökségre, a gazdasági, társadalmi szerkezetre hárították a gondokért a felelősséget. Pedig az MSZMP, az itt egyetlenként működött politikai közösség a felelős azért, hogy a város és a megye ide jutott. Az ellenzék, mint mondotta, bizonyítani akarja, hogy az országos szintű tárgyalásoktól függetlenül vidéken is eredményre lehet jutni, ha kölcsönösen komolyak a szándékok, s mindenki felül tud emelkedni a részérdekeken. Az ellenzékiek a választásokig biztosítják a létező politikai erők egyébként mindig és minden körülmények között szükséges párbeszédét, kapcsolattartását. A továbbiakban arról szólt, hogy a mai gazdasági helyzet és a jövő érdeke egyaránt azt követeli, hogy haladéktalanul zárolják és helyezzék a tanács felügyelete alá az MSZMP és a többi hasonló szervezet miskolci ingatlanvagyonát. A szervezetek a jelenleg használt ingatlanaik használatáért fizessenek költségvetési támogatásukból és bevételeikből a piaci áraknak megfelelő bérleti díjakat. A felszabaduló oktatási intézményeket, a nem éppen kommunista szerénységről árulkodó pártszékházakat bocsássák a köz hasznára: használják őket kulturális, szociális, oktatási célokra. A miskolci tanácskozáson ezután hosszas vitában egyeztek meg a következő tárgyalások témájáról. Ezek szerint az egy hét múlva sorra kerülő második fordulóban a sajtónyilvánosságról, társadalmi szakbizottságok létrehozásáról, a választásokra történő felkészülésről és a pártvagyon kérdéseiről folyik majd a vita. (MTI)
1989. július 10., hétfő 21:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|