|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az Ellenzéki Kerekasztal a köztársasági elnök intézményéről
|
1989. július 7., péntek - Az Ellenzéki Kerekasztalba tömörült pártok és szervezetek legutóbbi ülésükön egyeztették álláspontjukat a köztársasági elnök intézményéről. Ismeretes, az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán - egy képviselői javaslatot elfogadva - döntött arról, hogy a köztársasági elnök intézményéről szóló törvényjavaslat még az ősszel kerüljön a képviselők elé. Az MSZMP KB pedig legutóbbi ülésén kinyilvánította, hogy Pozsgay Imrét jelöli erre a posztra, ha a közjogi méltóság bevezetéséről döntés születik. A téma egyébként szerepel a politikai egyeztető tárgyalásokon megvitatandó kérdések között, és a három oldal véleményét az I/1-es politikai munkabizottság szakértői megbeszélésein egyeztetik. Az Ellenzéki Kerekasztal közös álláspontjáról Sólyom László tájékoztatta az MTI munkatársát.
Elmondta: annak ellenére, hogy az MSZMP már személyi javaslatot is tett a köztársasági elnökre, az EK nem személyben gondolkodik és nem is erről kíván tárgyalni, hanem az intézményről. Az EK szerint a háromoldalú tárgyalásokon először a köztársasági elnök funkcióiról és hatásköréről kellene megegyezni, s ezt követően lehetne szó egy újabb tárgyalási fordulóban a poszt betöltésére alkalmas személyekről. Az ellenzéki szervezetek egyetértenek abban, hogy a köztársasági elnöki intézményről szóló törvényt az új parlamentnek kell elfogadnia, és az elnököt is az új Országgyűlésnek kell megválasztania. Nagyon hátrányos lenne ugyanis, ha egy legitimitásában igencsak megkérdőjelezett parlament döntene ebben a fontos kérdésben. A köztársasági elnöki intézménynek az átmeneti időszakban való bevezetése mellett csupán egyetlen érv szól, nevezetesen, hogy ebben az időszakban szükség lenne egy politikai stabilizáló tényezőre. Ezt figyelembe véve, az Ellenzéki Kerekasztalnak van egy áthidaló javaslata: az átmeneti időszakban a Parlament elnöke megfelelő stabilizációs tényezővé válhatna, ha az Országgyűlés visszahívná az Elnöki Tanácsot, amely most az államfői jogköröket is gyakorolja. Ezzel a lépéssel egyrészt megszűnnének az Elnöki Tanács parlamentet helyettesítő jogosítványai, másrészt az államfői jogkörökből egy szűkített ,,csokrot,, az Országgyűlés elnöke kapna meg. Így - az EK véleménye szerint - a Parlament elnöke az átmeneti időszakban, valamint az új Országgyűlés megválasztása után a köztársasági elnök hivatalba lépéséig megfelelőképpen gyakorolhatná az említett jogköröket - mondta végezetül Sólyom László. (MTI)
1989. július 7., péntek 13:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|